Pedig a törvény hatálya alá esnek ők is.
A 444 cikke szerint több ezer civil szervezetet és alapítványt értesített májusban az Állami Számvevőszék arról, hogy a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző szervezetnek minősülnek, és fel is szólította őket, hogy töltsék fel a beszámolóikat, hogy azt ellenőrizni tudják.
Fotó: Facebook/CÖF
A felszólítást többek közt állatmentő, sérültek gyógyítását segítő, mélyszegénység felszámolására törekvő, hajléktalanokat segítő, környezettudatosságot építő-nevelő, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó szervezetek is megkapták a számvevőszéktől, meg mellette polgárőrök, hagyományőrzők, műemlékvédők. Mellettük pedig az a pár tucatnyi ismert jogvédő, korrupcióellenes vagy épp zöldszervezet, akik a közéletben nagyon aktívak.
A cikk szerint az ellenőrzést nem az ÁSZ találta ki, hanem a kormány, amely a 2017-ben orosz mintára létrehozott civilellenes törvényüket – melyet a luxemburgi Európai Bíróság 2020-as döntése nyomán 2021 tavaszán visszavontak – váltó, annál némileg puhább, de ugyanúgy civilellenes törvénnyel kötelezte a vizsgálatra a számvevőszéket.
A törvény ellen (a "közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény") már a tervezet nyilvánosságra kerülése után tiltakozott egy civil szervezetekből álló koalíció, akik úgy vélekedtek, hogy a közügyekkel foglalkozás mindenkinek feladata és felelőssége, a civil szféra pedig próbál partnere lenni az államnak, a közéletet aktív és szabad, cselekvő polgárok alakítják. A hatályos jogszabályok pedig már biztosítják a civilek átláthatóságát, nem kell további ellenőrzés, ráadásul az ÁSZ szerepe is problémás ebben, ugyanis a szervezetnek a közpénz felhasználásának ellenőrzése a feladata, miközben a civilek magánadományokból működnek. A civilek azt is kifogásolták az új törvény kapcsán, hogy ugyan róluk szól a jogszabály, de a készítésébe nem vonták be őket.
A júliusban hatályba lépett törvény a húszmillió forintos mérlegfőösszeget elérő egyesületekre és alapítványokra vonatkozik, kivételt az egyházi és sportcélú szervezetek jelentenek. A civilek szerint jelenleg körülbelül négyezer szervezet tartozhat a törvény hatálya alá.
A 444 cikke szerint a civilek már most azt tapasztalják, hogy a bekért dokumentumok feltöltése közben az ÁSZ honlapja folyamatosan lehal, a feltöltő civilek szerint már maguk a kérdések is légbőlkapottak.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője a 444-nek elmondta, a jogszabály diszkriminatív, és nemcsak azért, mert a sport és egyházi célú szervezeteket kimentették alóla, hanem azért is, mert a más társasági formájú, nem az állam pénzét költő gazdasági szervezetekre nem vonatkozik. Pardavi szerint abszurd, hogy a kormánytöbbség a civilek ellenőrzésétől várja a közélet átláthatóságának javulását, miközben az olyan nagyvállalatokhoz, amelyeknek társadalmi célú hirdetései jóval több embert érnek el, nem mer hozzányúlni.
De ugyanígy járnak a Fidesz által támogatott szervezetek is, a Megafon (Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.) a társasági formája miatt nem esik az új törvény hatálya alá, miközben milliárdokat költött a fideszes kormányt dicsérő megmondóemberek támogatására.
A cikk szerint ilyen szervezet még az Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság is. A CÖF mögött álló CÖKA viszont már a törvény hatálya alá esik társasági és pénzügyi szempontból is, mégsincs rajta a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységeket végző civilek ÁSZ-listáján. Ezt maga Csizmadia László mondta el a 444-nek, hogy ők semmiféle ellenőrzésről nem kaptak értesítést az ÁSZ-tól.
A lap megkereste az ÁSZ-t, hogy mi alapján szelektáltak, de nem kaptak választ a szervezettől.
A cikk megjelenése után az ÁSZ levelet küldött szerksztőségünknek amelyben kifejtik:
A cikk címében, illetve tartalmában foglalt híresztelések nem felelnek meg a valós tényeken alapuló tájékoztatás követelményének. Azt sugalmazzák, hogy az ÁSZ a törvényi előírásokat nem objektíven és minden – a törvény hatálya alá eső – civil szervezettel szemben azonos szempontok szerint érvényesíti, illetve indokolatlanul érvényesíti bizonyos tevékenységeket ellátó szervezetekkel szemben. Ezzel szemben nem az ÁSZ, hanem az Átláthatósági tv., és nem az ellátott tevékenységek jellege, hanem a mérlegfőösszeg alapján határozza meg az ellenőrizendő szervezetek körét.
Ennek megfelelően a cikk címét is megváltoztattuk, mivel a civil szervezetek névjegyzékében taláható beszámoló szerint a CÖK-CÖKA mérlegfőösszege nem érte el a 20 millió forintot. Végül így arra is választ kaptunk, hogyan szelektál az ÁSZ, nem szelektál, hanem minden 20 milliót meghaladó mérlegfőösszeget bevalló szervezetnek elküldték májusban a leveleket, amely még nem az ellenőrzés része, az ÁSZ tanácsadásnak nevezi az erről szóló tájékoztatásban a bekéréseket, amelyek az ellenőrzés előkészítését hivatottak szolgálni.
aztán a félnótás putyinista magyarok buta pofájára..