Középkori lépés: visszahozza a főispáni intézményt az Orbán-kormány

Benyújtotta kedd este a kormány a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosító javaslatcsomagját, melyben egy, a 2023-as büdzséhez csak nagyon lazán kapcsolódó, szimbolikusnak szánt intézkedést is tartalmaz.

Újjáélesztik a főispáni tisztséget, amely az újkori magyar közigazgatásban, 1870-től a törvényhatóság első tisztviselőjeként működött.

A benyújtott javaslat az érintett ágazati törvényekben a kormánymegbízott elnevezését főispánra módosítja. Az indoklás szerint azért, mert

a főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek.

A főispáni cím újraélesztése nem most került elő először a rendszerváltás óta: 1990-ben az Antall József vezette kormány szerette volna ezt elérni, de az SZDSZ, amely nélkül nem lett volna meg az ehhez szükséges kétharmad, megfúrta a javaslatot.

A 16. század elejétől az ispánt általánosan főispánnak (supremus comes) hívták és egyre inkább örökölhető pozícióvá vált.

Az újkori magyar közigazgatásban a főispán és az alispán tisztsége elvált egymástól. Míg az előbbit a király nevezte ki, és a királyt képviselte, addig az alispán a nemes vármegye közönsége által választott tisztségviselő volt, és 1870-től a törvényhatóság első tisztviselőjeként működött. A megyei főispánok mellett az 1870: XLII. tc. majd az 1886: XXII. tc. törvények a thj. városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak, ők voltak a kormány képviselői a városi közigazgatásban.

Ám reméljük a jobbágyságot, és az adósrabszolgaságot, valamint az Ius primae noctis-t avagy az első éjszaka jogát nem hozzák vissza.