Miközben Szijjártó azt mutatja, irányítása alatt lendületet vett a Paks II., süllyed a talaj, ezért késhet a beruházás

A Direkt36 oknyomozó portál cikke szerint Szijjártó Péter külügyminiszter gyorsítana a beruházáson, ám az Országos Atomenergia Hivatalnak vannak fenntartásai, ugyanis a tervek szerint az új blokkok egy tektonikai törésvonal fölé épülnének, ami eltérő talajsüllyedést okozhat, és akár az új létesítményt is veszélyeztetheti. A hatóság más helyszínt is felvetett, ami viszont további csúszásokat okozna az így is késében lévő projektnél.

A Direkt36 okonyomozó újságírócsapat Telexen megjelent cikke szerint ugyan Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magabiztosan vetette bele magát a paksi atomerőmű-bővítés ügyébe (amely már hozzá tartozik az új kormány feladatkiosztása szerint), de van egy olyan fejlemény, amelyről a miniszter nem beszél, pedig ez akár további késéseket okozhat az így is jelentős csúszásban lévő projektnek.

A jelenlegi Paksi Atomerőmű

Fotó: Illusztráció/atomeromu.mvm.hu

A jelenlegi tervek szerint ugyanis Paks II. egy földtani kutatások szerint aktív törésvonal fölé épülne, a Direkt36 kutatásai szerint ez a probléma lett az atomerőmű engedélyezésének egyik legfontosabb kérdése, amit ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni, akkor át kell helyezni a készülő atomerőművet. (Erről még 2017-ben, a telephelyengedély kiadása után nem sokkal cikkezett az Átlátszó, amely rámutatott arra is, hogy az akkor érvényben lévő rendelkezés szerint tilos olyan helyre atomerőművet építeni, ahol tektonikailag aktív törésvonal van.)

A cikk szerint az engedélyezésért felelős Oszágos Atomenergia Hivatalt (OAH) évek óta aggasztja a törésvonal fölé építkezés, a hatóság ugyanis attól tart, hogy a törésvonal két oldalán máshogy süllyedhet a talaj, ami pedig veszélyeztetheti az új létesítményt. A Paks II-ért korábban miniszterként felelős Süli János ezt a felvetést elvetette a cikk szerint, úgy vélekedett, hogy a talajsüllyedéssel járó problémákat kezelni tudják, az pedig a beruházás megítélésének ártana, ha új helyszínt kellene keresni a kijelölt telephelyen belül. 

Az OAH ebben a kérdésben megkerülhetetlen tényező, tavaly ősszel többek között a törésvonal problémája miatt nem adta ki azt a kulcsfontosságú engedélyt, ami utat nyitott volna az új létesítmény építésének. A hatóság újabb dokumentumokat kért be a beruházásért felelős állami cégtől, a Paks II. Zrt-től. Ez meg is történt, ennek alapján kell az OAH-nak eldöntenie, hogy van-e olyan műszaki megoldás, amivel biztonságosan lehet a törésvonal fölött építkezni. Ha nincs ilyen, akkor módosítani kell az orosz építőknek a terveken, és máshová kell helyezni a tervezett atomerőművet. A cikk szerint ezen dilemma megoldása után lehet nekiállni a tényleges építkezésnek.

A Direkt36 megkeresésére az OAH azt írta, hogy jelenleg is zajlik az engedélyeztetési folyamat, így arról nem adhatnak tájékoztatást. Azt ugyanakkor a válaszban leírták, hogy vizsgálják a Paks II. Zrt. által beadott dokumentumokat, hogy meggyőződjenek arról, 

„az alkalmazni kívánt technológiák és tervek megfelelően kezelik-e a telephely sajátos jellemzőit”.

A Direkt36 megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is (KKM), ahonnan általános válaszokat kaptak: a minisztérium szerint az éveken át tartó vizsgálatok miatt az atomerőmű-építkezés tervezett helyszíne Magyarország legalaposabban felmért és kutatott telephelye, az engedélyezési eljárás során pedig a nukleáris biztonsági követelmények teljesülése az elsődleges szempont.

A cikk az előzmények bemutatása kapcsán kitért arra, hogy a beruházásért felelős kormányzati szereplők az Átlátszó által feltárt törésvonal-problematika kapcsán korábban arról beszéltek, hogy minden vonatkozó jogszabályt figyelembe kell venni: az egyik szerint ugyanis a törésvonal megléte csak akkor probléma, ha az olyan súlyos földrengést képes okozni, ami az atomerőművet veszélyeztetheti. A kormány által hivatkozott földtani vizsgálatok szerint ez nem áll fenn, vagyis lehet építkezni.

Az OAH-nak is voltak fenntartásai azonban, ezeket pedig kifejezte, mikor a Paks II. Zrt. által benyújtott létesiengedély-kérelem kapcsán visszadobta az orosz atomcég építési terveit is tartalmazó, többszázezer oldalra rúgó kérelmet, annak rossz minősége miatt. Az orosz tervek szerint az új létesítmény egyik reaktorblokkját pont a törésvonal fölé tervezték az oroszok (akik a tervek összeállításakor pontosan még nem tudták, merre fut a törésvonal).

A Direkt36 szerint ezért is javasolta az OAH, hogy a telephelyen belül máshol építsék meg az atomerőművet, mivel tartottak attól, hogy a törésvonal két oldalán lévő eltérő süllyedés esetleg megrepesztheti a betonalapzatot.

"Az OAH, amelyet ekkor főigazgatóként még Fichtinger Gyula vezetett, jelezte is a kifogásait a projektért felelős Paks II. Zrt.-nek. Az állami vállalat, illetve a céget akkor tárca nélküli miniszterként felügyelő Süli János azonban ezekre a felvetésekre nem volt nyitott – állította több olyan forrás is, akik ráláttak az OAH és a Paks II. Zrt. között folyó egyeztetésekre. Süliék úgy vélték, stabilabb alapozással kezelni tudják a talajsüllyedés problémáját. Az egyik forrás szerint az erről szóló vitákat bonyolította, hogy a geológia nem annyira egzakt tudomány, mint más természettudományok, vagyis a különböző álláspontok mellett egyformán lehet érvelni. Ráadásul Süliék úgy álltak hozzá, hogy az egész projekt megítélését megkérdőjelezné, ha a telephelyen belül új helyszínt kellene keresni, vagyis egy már lezárt témát kéne újra megnyitni.

Az OAH-nak a létesítésiengedély-kérelemmel kapcsolatos, így többek között a törésvonallal is összefüggő aggályai tavaly szeptemberben eljutottak Palkovics László technológiai miniszterhez is. Ekkoriban ugyanis ő felügyelte a hatóság működését. A Direkt36 korábbi cikke szerint Palkovics többek között ezek miatt sem támogatta az engedély kiadását. A kormány Süli álláspontjával szemben Palkovics érvelését elfogadva úgy döntött, a projekt ebben a formában nem kaphat engedélyt. Ennek végrehajtására Orbán Viktor tavaly szeptember végén kinevezte az OAH élére Palkovics egyik helyettes államtitkárát, az energiaügyi kérdésekkel foglalkozó Kádár Andreát. Fichtinger ugyanis még tavaly tavasszal indoklás nélkül lemondott.

Kádár kinevezésének másnapján az OAH úgy döntött, nem adja ki a létesítési engedélyt, mondván, azt a meglévő információk alapján nem tudja elbírálni. Ehhez szerintük további információk kellenek, ezek beszerzésére hiánypótlást rendeltek el. Ennek keretében pedig a Direkt36 információi szerint az OAH arra is választ várt, hogy a törésvonal problémáját hogyan lehetne rendezni"

- olvasható a cikkben.

A Direkt36 szerint az új létesítmény áthelyezése további csúszásokat okozna az amúgy is nagy késésben lévő projektnél, aminél az orosz hitel miatt kérdéses volt az orosz-ukrán háború kirobbanása után, hogy egyáltalán megépül-e. A magyar kormány kitart a megépítés mellett, erről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt március elején. Mindenesetre az állami Paks II. Zrt. az OAH által kért hiánypótlásokat beadta, a hatóság pedig dolgozik az ügyön. Hogy a telephelyen belül az eredeti helyen, vagy egy másikon épül-e meg az új atomerőmű, az egyelőre az oknyomozó portál szerint még kérdéses, mindkét verzióról hallottak híreket.

Ugyanakkor Szijjártó Péter külügyminiszter a projekt felgyorsítását szeretné, erről az elmúlt hetekben többször is beszélt, azt hangsúlyozva, hogy az orosz-ukrán háború miatt elszálló energiaárak miatt is szükség van Paks II-re.

"Kommunikációjával Szijjártó azt is igyekszik hangsúlyozni, hogy a projekt az irányítása alatt már lendületet is vett. A Facebook-oldalán jelentette be például, hogy az OAH-tól engedélyt kaptak két, az alapozással összefüggő munka elvégzésére is. A kormány egy 2020 májusában elfogadott jogszabály-módosítással tette lehetővé, hogy ezeket a földmunkákat külön lehessen engedélyeztetni, és még a létesítési engedély kiadása előtt el is lehessen kezdeni. Mivel a módosítás miatt a projekten belül előnyösebb helyzetbe kerülhetnek az oroszok, ennek elfogadása korábban számos konfliktust okozott"

- olvasható a cikkben.