Januártól lép hatályba az intézkedés, mely szerint innentől vármegyének hívjuk megyéinket. Ez tucatnyi kérdést vet fel, mivel több ezer hatóságot, intézményt, szervezetet és rendezvényt érinthet.
Az biztos, hogy 714 megyehatár-jelző táblát le kell cserélni vagy át kell matricázni, de azt még a Magyar Közút sem tudja, hogy mikor és mennyiért – írja a Infostart.hu.
Fotó: 123RF.com
Az Országgyűlés kormánypárti többsége július 19-én fogadta el az alaptörvény tizenegyedik módosítását, amely 2023. január 1-jétől a megyéket vármegyékre, a kormánymegbízottakat pedig főispánokra kereszteli át.
Magyarországon rengeteg intézmény, szervezet, médiatermék és rendezvény használja a megye szót. Nagy és egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy mindegyiknek kötelező lesz-e felvennie a vármegye nevet, tehát például lesz-e olyan, hogy
-Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
-Vármegyei Jogú Városok Szövetsége,
Nógrád vármegyei Hírlap,
-Vas vármegyei Gasztronómiai Fesztivál,
-vármegyei futballbajnokság.
Nem beszélve arról a több száz civil egyesületről, amelynek nevében, alapító okiratában, levélpapírján, bélyegzőjén és tábláján szintén ott van a megye szó. A jogszabály erre nem ad választ, bár egy rövidke módosítás szerint a megye elnevezés mindaddig használható, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.
Ebből viszont nem derül ki, hogy például a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek mikor kell lecserélnie vagy átmatricáznia a 714 megyehatár-jelzőtáblát.
"Az esetleges jövőbeli feladatok felmérése és összegzése még előkészítés alatt van, így a módosítások pontos ütemezéséről és annak költségeiről majd csak a későbbiekben áll módunkban részletesebb tájékoztatást adni"
– olvasható a társaság közleményében.
„Úgy számoljuk hogy a táblák és okmányok cseréje, az adminisztrációs költségek százmilliós, de inkább milliárdos tételre rúghatnak, és egy olyan kontextusban, amikor a Fidesz pontosan azt magyarázza, hogy nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat, spórolni kell, a katásokra költött pénzt kell beszedni, és így tovább, ilyenkor erre kidobni ennyi pénzt, ez pazarlás”
– nyilatkozta Tompos Márton, a Momentum szóvivője, országgyűlési képviselő..
A megyék átnevezésének költségére vonatkozóan iránymutató lehet, hogy Csongrád megyét 2020. június 4-én átnevezték Csongrád-Csanád megyére, és akkor a kormány 35 millió forintot adott az átállásra.
11 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás