Az állam támogatást nem ad a közműcégeknek, de szívesen felvásárolják azokat.
Tolna megye központjában kisebb településeinek többségében már megszületett a döntés: az önkormányzatok sorban mondanak le a több mint 43 milliárdos vagyonnal rendelkező, közös tulajdonú vízközműcégről, hogy átadják az államnak – adta hírül a 24.hu.
Az E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. 51 tolnai településen szolgáltat ivóvizet és a legtöbb helyen ez a cég biztosítja a szennyvíz elvezetését is – itt eddig a települések önkormányzatai voltak a tulajdonosai a részvénytársaságnak.
Most azonban átkerülnek a Nemzeti Vízművek Zrt. fennhatósága alá.
A lap birtokába jutott dokumentumok szerint az E.R.Ö.V. menedzsmentje július közepén, a rezsicsökkentése elvágásának közzététele után, Palkovics László technológiai és ipari miniszterhez fordult segítségért. A cégvezetés azzal érvelt, hogy az E.R.Ö.V. a kormány rezsicsökkentési politikájával 2013 óta fenntartott hatósági vízdíjak ellenére soha sem volt veszteséges, kötelezettségeit mindig teljesítette, de az elektromos áram díjának „horrorisztikus emelkedése” miatt most tényleg szüksége lenne az állam támogatására, egész pontosan 880 millió forintra.
A cég emlékeztette a minisztert, hogy míg ők éveken át nyereségesen tudtak működni, más állami tulajdonú vízközműcégek milliárdokat kaptak az államtól működésük támogatására.
Azt is közölték Palkoviccsal, hogy a cég villamos energiaellátási szerződése tavaly járt le, a kiírt közbeszerzésre pedig egyedül az Elmü-Émász jelentkezett. Mivel választási lehetőségük nem volt, kénytelenek voltak elfogadni egy olyan ajánlatott, amely a korábbi áramár három és félszerese volt. Mint írták, ezzel az áremeléssel sem tudtak megbirkózni. Júliusban már 120 milliós hátralékuk gyűlt össze az áramszolgáltatónál, ami azzal fenyegetett, hogy az Elmü-Émász felmondja a szerződést és a lakosság vízszolgáltatás nélkül marad.
A cégvezetés a szorult helyzetben megpróbált előre menekülni. Azt tervezték, hogy olyan napelemrendszert építenek ki, amellyel biztosíthatják áramszükségletük 40 százalékát. A beruházás azonban nem valósulhatott meg, mert a bankok „a vízközmű szolgáltatást kockázatosnak” ítélték meg, ezért nem adták meg a kért hitelt.
A piaci áramár megjelenése aztán végleg betette a kaput a cégnek.A kalkulációik szerint az árnövekmény 2022-ben 1,03 milliárd forint többletkiadással terheli meg a költségvetésüket, ami a jelenlegi keretek között szeptemberre totálisan fizetésképtelenné teszi az E.R.Ö.V.-öt.
Az érvek nem hatották meg Palkovicsot, a tolnai vízközműcégnek a Nemzeti Vízművek Zrt. (NV Zrt.) válaszolt.
A levélben nem volt szó pénzügyi támogatásról, csupán azt írták le részletesen, hogyan adhatják át a céget és a vagyonát. Hivatalosan integrációs eljárásnak hívják ezt az elmúlt években elindított kormányzati programot, amellyel lehetővé tették a rezsicsökkentés miatt megroppant vízközműcégek állami átvételét.
Az önkormányzatok kényszerpályán vannak, nem tudnak mást csinálni, csak az átadás mellett dönthetnek
– mondta a 24.hu-nak az egyik érintett tolnai település, Bátaszék polgármestere. Bozsolik Róbert elmondta, próbáltak „kiskaput keresni”, hogy megtartsák a közművagyont, de végül egyértelművé vált, hogy nincs lehetőség az államosítás elkerülésére.
15 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ilyen államforma már volt a történelemben.
Akkor ezt királyságnak nevezték.
Ma még nem tudjuk minek nevezzelek..
Új hozzászólás