A Reklámszövetség is tudja, hogy a kormány bombás plakátjai nem társadalmi, hanem politikai reklámok, de azokra nem terjed ki a jogkörük

És ha ki is terjedne, nem szabhatnak ki pénzbírságot, állásfoglalásaiknak pedig nincs jogi következménye.

A hvg.hu cikke szerint nem indít vizsgálatot a Reklámszövetség a kormány nemzeti konzultációt népszerűsítő bombás hirdetései miatt.

A nemzeti konzultációt hirdető plakát Budapesten, a II. kerületi Pasaréti úton 2022. október 19-én. A "brüsszeli szankciókról" szóló konzultáció ívén hét kérdés szerepel az Oroszországgal szemben már bevezetett, illetve tervezett szankciós lépésekről, illetve azok következményeiről.

Fotó, címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd

A cikk szerint a reklámmal szemben ellenzéki pártok, civilek és az Európai Bizottság is kifejezték a nemtetszésüket, mivel Ukrajnában valódi bombák ölnek meg civileket, a Fidesz-kormány pedig a "brüsszeli szankciókat" ábrázolja bombaként, ami a magyar lakosságot fenyegeti szerintük. 

A plakátok miatt a Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés és közveszéllyel fenyegetés miatt tett feljelentést, a Momentum pedig nekiállt átmatricázni a plakátokat, és a párt jelenlegi elnöke, Gelencsér Ferenc a Magyar Reklámszövetséghez fordult, de onnan a pártelnök bevallása szerint kétszer is "lepattantak". 

"Először október 17-én tett panaszt a Facebookon politikai hirdetésként megjelenő reklámok miatt, ám a Reklámszövetség akkor azzal utasította el őt, hogy politikai reklámot nem is vizsgálhatnak a Reklámetikai Kódex szerint.

Csakhogy közben maga a kormány kezdte – a kedvezményes díjszabása miatt amúgy olcsóbb – társadalmi célú hirdetésként feladni a nyomtatott sajtóban, például a Népszavában a bombás reklámot, és a kódex szerint a Reklámszövetség ilyen típusú reklámnál már indíthatna vizsgálatot. Erre hívta fel a figyelmüket Gelencsér egy újabb panaszban, ám ezzel sem jutott messzebbre, merta Reklámszövetség meglepő és kreatív indoklással utasította vissza ismét a reklámetikai vizsgálatot"

- áll a cikkben.

A hvg.hu-nak a Momentum elküldte a Reklámszövetség válaszát, amelyben a szervezet a következőket írta: 

“Az MRSZ fenntartja a korábbi véleményét, miszerint a „nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciókról” kampány minden médiatípusban (social media, nyomtatott sajtó, közterület, televízió stb.) publikált hirdetése egyértelműen politikai reklám, mivel a kormány népszerűsítését szolgáló ill. a politikai programjának támogatására ösztönző reklám, így a Reklámetikai Kódex hatálya arra nem terjed ki.”

A Reklámszövetség főtitkára, Fülöp Szilvia a Momentumnak november 7-én küldött levelében ki is emelte, hogy bár a kormány társadalmi célú hirdetésnek állítja be a bombás plakátot, az attól még politikai hirdetésnek számít, így pedig ők azt nem vizsgálhatják.

Ráadásul ha el is ítélné a Reklámszövetség a kormányt a plakátok miatt, ez a kormányra nézve nem lenne kötelező jogi érvényű, mert a szövetség állásfoglalásainak nincs jogi következménye, szankciót és pénzbírságot sem szabhatnak ki. Állásfoglalásaik is csak azon 22 szervezetre vannak hatással, amelyek önként elfogadták, hogy betartják az etikai kódexet – a kormány pedig nincs közöttük. 

A hvg.hu felidézte, 2017-ben a Reklámszövetség még elítélte a Soros Györgyöt a középpontba állító kormányzati reklámkampányt, mint amely "általános és alapvető társadalmi normákat sért, továbbá társadalmi célú hirdetésként való közzététele megtévesztő”.