A magyar kormány már most azt a pénzt költené, ami még meg sem érkezett. Azt fontolgatja ugyanis, hogy az uniós források kontójára akár 1500–2500 milliárd forintot is megelőlegezhet a 2023-as költségvetésből.
Jelenleg senki sem vehet mérget arra, hogy ezek a pénzek valóban megérkeznek, miközben a rezsicsökkentés fenntartásának költsége a triplájára nőhet, és a legnagyobb kiadási tételek között lehet.
Fotó: 123RF.com
Hatalmas költségvetési hiányt halmozott fel az idén is a kormányzat, a központi büdzsé deficitje 3 610 milliárd forintra rúgott az év első tizenegy hónapja után, jócskán felülmúlva az egész évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiánycélt. A havi bontást nézve történelmi léptékű rekordok dőltek meg, novemberben például 876 milliárd forintos deficit keletkezett, ami az elmúlt húsz év második legrosszabb adata. Mindezt amellett sikerült összehozni, hogy az októberi és a novemberi deficit együtt jelentkezik a 11. havi hiányadatokban, márpedig októberben a kormányzat kifizetési stopot rendelt el a költségvetési intézmények körében. És bár ezt hivatalosan már feloldották, a széleskörű fizetési problémák továbbra is fennállnak.
A jövő évi helyzet ennél is borúsabbnak tűnik: a kormányzat arra kényszerült, hogy átírja a 2023-as költségvetést, amely már júliusi elfogadásakor elrugaszkodott a valóságtól, erre ráadásul a Költségvetési Tanács bírálata is felhívta a figyelmet. Már most látható, hogy jövőre olyan aknák várnak a kabinetre, amelyek az ideinél nagyságrenddel nagyobb kiadási tételeknek ígérkeznek. Az adósságszolgálat nominális szintje jelentősen megnő, az állampapírok kamatszintje folyamatosan megy fel, a korábbi 3–3,5 százalékhoz képest most már közelebb van a 7 százalékhoz. Az adósságállomány finanszírozási többlete jövőre – a lejáró és a megújuló állományt figyelembe véve – plusz 800 milliárd forint lehet az idei 2000-2200 milliárdhoz viszonyítva – becsülte lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
A legsúlyosabb bizonytalanságot azonban a rezsicsökkentés fenntartása tartogatja. 2021-ben az éves 7 százalékos hiányt a kormány úgy hozta össze, hogy a rezsicsökkentés 300 milliárd forintba került az adófizetőknek, ez az idén felszökhet 1300 milliárdra, jövőre pedig 2500–3000 milliárd forintra. Ha ehhez hozzászámoljuk a távhőszektor 500–700 milliárdos plusz finanszírozási igényét és az energiaszektoron kívüli egyéb ágazatok – például a hulladékkezelés, a szennyvízkezelés, valamint a víziközművek és az állami intézmények energiaszámláit, akkor már
3500–4000 milliárdnál tartunk.
Ha leszámítjuk a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait, akkor ez a tényleges költségvetés 10–12 százaléka lehet, egyben a legnagyobb kiadási tételek közé sorakozik fel – figyelmeztetett a szakember.
Arról, hogy a szakember szerint mi várható jövőre, a hvg.hu cikkében olvashat bővebben.
Jovore a maganvagyonok befagyasztasa kovetkezik. Matolcsi megmondta 20 ezer milliard forint van a lakossagnal, es annak a penznek jobb helye lenne a NER lovagoknal. Ugyhogy lehet rakeszulni hogy a fideSS megvedi a zemberek megtakaratisait.