Orbán Viktor egykori ellensége lehet a NATO új főtitkára? Zoran Milanovic Európa vakbelének nevezte Magyarországot

Érdekes találgatások láttak napvilágot az elmúlt héten a svéd sajtóban arról, hogy ki lehet majd Jens Stoltenberg utódja a NATO-ban, ugyanis az atlanti katonai szövetség főtitkárának novemberben lejár a mandátuma.

Az Európai Tanács által közreadott képen Orbán Viktor magyar és Zoran Milanovic akkori horvát (b) miniszterelnök az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitóülésén az Európai Tanács székházában 2014. október 23-án. (MTI/Európai Tanács/Mario Salerno)

Jens Stoltenberg utódjának a neve várhatóan csak június 11-én vagy 12-én kerül nyilvánosságra a litván fővárosban, a Vilniusban tartandó NATO-csúcson, a svéd lapok már most felvetették, hogy kik lehetnek a lehetséges jelöltek

- írta meg a Magyar Hang.

A szociáldemokrata Aftonbladet napilap több lehetséges befutóról írt, felmerült Sanna Marin, Ursula von der Leyen és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök neve is.

Plenkovic szerint tévedés történhetett, a svéd média bizonyára Zoran Milanovic államfőre gondolt.

Hogy milyen esélyei lennének Milanovicnak, azt ugyan nem tudni, annyi azonban bizonyos, hogy a politikusnak meglehetősen változatosan alakult a kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel az elmúlt tíz évben.

Milanovic a magyar határvédelmi kerítés megépítésekor „Európa vakbelének” nevezte Magyarországot, jegyzi meg a Magyar Hang.

Miután a politikus e kijelentése miatt a magyar külügyminisztérium bekérette a horvát nagykövetet, a horvát baloldal vezére megismételte:

az, aki elkeríti magát, saját magából csinál vakbelet

A lap emlékeztet rá: Milanovic azzal vádolta a magyar kormányt, hogy egy magyar–szerb megállapodás keretében a szerbek a horvát határhoz szállítják a migránsokat. Válaszul Szijjártó Péter magyar külügyminiszter arra kérte a horvát miniszterelnököt, hagyja békén Magyarországot és Szerbiát.

Milanovic reakciója ezután sem maradt el, Orbán Viktort így jellemezte:

ifjúkorában radikális kommunistaként kezdte, radikális liberálisként folytatta, de radikális konzervatív is volt, most pedig radikális antiliberális