„Egy elektromos autó nem lehet zöldebb, mint az a technológia, amellyel az áramot előállítják” – az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság székházában tartották meg Fábián István vegyészprofesszor előadását az épülő akkumulátorgyár hatásairól.
dr. Fábián István ex-rektor előadását kitiltották az Egyetem jelenlegi urai. Forrás: Pixabay
Eredetileg a Debreceni Egyetemen (DE) rendezték volna meg az intézmény korábbi rektorának előadását, Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz! Megéri? címmel. Kun Ferenc, a Természettudományi Kar dékánja viszont megtiltotta, hogy egyetemi rendezvényként, a felsőoktatási intézmény területén tartsák meg az előadást – írta a Debreciner. Kun szerint a Putyin orosz elnököt díszpolgárává fogadó DE működési rendje alapján nem adhat teret olyan programnak, ahol aktuálpolitikai kérdéseket vitatnak meg.
Fábián előadása elején leszögezte, az értelmiség felelősségének tartja, hogy megszólaljon a szakterületét érintő kérdésekben. Nagyon sok tévhit, fél- és téves információ látott napvilágot a témában. Ő azonban a megbízható nemzetközi szakirodalomra és a hivatalos megnyilvánulásokra támaszkodott az előadás készítése során.
Előrejelzések szerint 2030-ra az eladott személygépjárművek fele elektromos meghajtású lesz, az elsődleges felvevőpiac pedig Kína. A 4 millió itthoni gépkocsiból jelenleg mintegy 50 ezer elektromos hajtású van. Ezen számokból az látszik, hogy az akkumulátorgyártásban történő szerepvállalás nem Magyarországon fogja javítani az elektromos autók részarányát – írja a 24.hu.
Egy elektromos autó nem lehet zöldebb, mint az a technológia, amellyel az áramot előállítják: Európában csak az energiafelhasználás egy szeletét fedezik megújuló energiából, Magyarországon pedig ennél is jóval kisebb hányadát. Ezért Magyarországon elektromos autót használni nem olyan hatású, mint például Norvégiában, ahol döntően zöld forrásból származik az áram.
A jelenleg használt akkumulátorok közül a lítium akkumulátoroknál grafitot használnak anódként, a katódban pedig lítium-kobald-oxidot (LCO) vagy lítium-vas-foszfátot (LFP). Az utóbbi mellett kötelezte el magát már több amerikai autógyár is, mert ez kevésbé balesetveszélyes, kevésbé környezetszennyező és olcsóbb is. A lítiumra a nátrium akkumulátorok jelentenek alternatívát, ezek hátránya, hogy kicsi energiasűrűségűek és korlátozott számban újratölthetők. Vannak cink-levegő akkumulátorok is, amelyeknek kedvező az energiasűrűsége, környezetbarátabbak a lítium akkumulátoroknál, de lassú bennük az elektrokémiai folyamat lezajlása.
Nem dőlt még el a csata, hogy a lítium akkumulátor nyer-e a piacon – hangsúlyozta a vegyészprofesszor. A volt rektor szerint a kínai CATL cég a legkevésbé kedvező környezeti hatású akkumulátortípus, a lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid akkumulátorok termelését hozza Debrecenbe.
Fábián szerint nyersanyag beszerzés terén Európa teljesen kiszolgáltatott. A kobaltot, a lítiumot, a grafitot és a nikkelt is döntően a kontinensen kívülről hozzuk be. Miközben Kongóban például gyermekmunkával termelik ki a kobaltércet.
Földünkön fogyóban van a lítium (elvileg még 80 millió tonnát lehet kitermelni) és más elemek is, amelyekre szükség van az elektromos autók alkatrészeinek előállításához.
Egyetlen tonna lítium kinyeréséhez 2200 tonna vízre van szükség, nem véletlen, hogy Chilében ez a folyamat már aszályokat generál. Egy tonna lítium kinyerése 15 tonna üvegházhatású gázt szabadít a levegőbe, amit – „érthetetlen” módon – nem szoktak beleszámítani az elektromosautó-gyártás környezeti hatásai közé.
19 hozzászólásarrow_drop_down_circle
De ti ezt az egy bites agyatokkal nem érthetitek, minden környezet szennyező csak a kinai akku gyár nem. mert ezzel mosták át az agyatokat.
Új hozzászólás