Egyre több nyugdíjat kell kifizetni a kasszából, aminek egyre alacsonyabb a bevételi oldala – az államnak fontos dolgokra nem maradhat pénze.
Illusztráció: Pixabay.com
A napokban jelent meg Magyarország legújabb konvergenciaprogramja, egy dokumentum az ország gazdaságáról, amit a kormány az Európai Unió Tanácsához és az Európai Bizottsághoz nyújt be. A Portfolio.hu most a nyugdíjügyekről szóló részét elemezte a dokumentumnak.
Eszerint az állami nyugdíjkiadások most látott 8-9 százalékos GDP-arányos értéke 2040-re 9,7 százalékra, 2050-re 11,2 százalékra, 2060-ra 11,9 százalékra, míg 2070-re 12,4 százalék emelkedik.
Ezalatt az idő alatt a GDP arányában a nyugdíjbiztosítási járulékbevételeket is nézve egészen szomorú kép rajzolódik ki. A 2019-ben látott 7,7 százalékos GDP-arányos nyugdíjbiztosítási járulékbevételei arányszám 2030-ra 7,4 százalékra csökken és az előrejelzés szerint 2070-ig itt is marad. Ez azt is jelenti, hogy
A nyugdíjkassza hiánya az előttünk álló évtizedekben látványosan felfúvódik, a kormány jóslata szerint 2070-re eléri az 5 százalékot.
A nyugdíjkassza fenntarthatatlansága nem változik, a folyamatosan újrakeletkező hiányt a kormány a központi költségvetésből pótolja, melynek következtében a költségvetésnek más kiadási célokat kell hanyagolnia, évről évre több száz milliárd forint értékben.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a kormány továbbra is kitart azon várakozása mellett, hogy idén 15 százalékos lesz az átlagos infláció, viszont ezt az előrejelzést már a legtöbb elemzőház megkérdőjelezi, ezek sokkal inkább már 18-19 százalékos átlagos pénzromlási ütemet tartanak valószínűnek.
A kormány azzal számol, hogy 2024-ben 6 százalék lesz az átlagos infláció, vagyis jelen tudásunk szerint a nyugdíjasok is ekkora emelésben részesülhetnek jövőre január elsején.
43 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás