Az MNB gigászi vesztesége Eu-s következményeket vonhat maga után

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatalmas vesztesége annak köszönhető, hogy a politika olyan mértékben befolyt a gazdaságba (olcsó hitelkínálat és kormányzati állampapír-vásárlás formájában), hogy emiatt komoly vita várható az Európai Központi Bank és a kormány között, a jegybanki veszteségkártérítéssel kapcsolatban – írta meg a 24.hu.

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Az MNB jelentős vesztesége főként abból ered, hogy a mérlegében sok ezermilliárd forintnyi fix kamatozású eszköz található, amelyek kamata 10-15 évre előre rögzített. Ezek a fix hozamú eszközök átlagosan csak 1 százalék körüli hozamot generálnak. Ennek eredményeként a jegybank túlfűtötte a pénzügyi rendszert azáltal, hogy

feleslegesen sok hosszú lejáratú növekedési és zöldhitelt nyújtott, valamint 15 évre fixált növekedési kötvényeket vásárolt, és feleslegesen sok állampapírt szerzett be.

A 24.hu megírta, hogy ez a helyzet éveken át nem jelentett problémát egészen addig, amíg a reálkamatok negatív tartományban voltak: az irányadó kamatláb egészen 2021 májusáig mínusz 0,25 százalék volt. Ennek következtében jelentősen megnőtt a kereslet a hitelek iránt, és a jegybank tovább fokozta saját hitel- és kötvényprogramjait, annak ellenére, hogy a hitelállomány növekedése organikusan is kétszámjegyű volt.

Az erőltetett vállalati hitelkiáramlás elsősorban a kormány közelében lévő vállalatoknak kedvezett. A növekedési kötvényprogram elindításának 2019-ben már csak egyetlen magyarázata volt: a NER-hez köthető cégek kimerítették banki hitelkereteiket, ezért új forrásokat kellett találniuk számukra.

Beléphet az EU

Tekintettel az MNB jelentős veszteségére, a kormányzat tavaly decemberben módosította a jegybanktörvény 166. cikkelyét, hogy bevezessen egy új formulát a veszteségek kiegyenlítésére. Előírták, hogy ha a jegybank saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, akkor a különbözetet az költségvetésnek kell öt év alatt egyenlő részletekben kiegyenlítenie.

Az MNB már tavaly októberben elküldte ezt az elképzelést az Európai Központi Banknak (EKB) véleményezésre, amely az európai jegybankrendszer része, és ezáltal köteles véleményt nyilvánítani.

Az MNB éves jelentése alapján a saját tőke 2022 végén 256 milliárd forint volt, miközben a becsült veszteség 1800-2300 milliárd forint között várható a 2023-as évben.

Az EKB által küldött válasz alapján az ő álláspontjuk az, hogy a jegybank függetlenségét minden körülmények között biztosítani kell, az európai szerződések alapján. Nem lehet olyan törvényt hozni, amely veszélyeztetheti ezt a függetlenséget. Ezzel arra utaltak, hogy a jegybank tőkeellátottságát a kormány kegyeire bízzák, ami problémákat okozhat ebből a szempontból.

Az EKB nemtetszést fejezte ki a módosított jegybanktörvény ötéves részletfizetési rendszerével kapcsolatban, mivel azt alapvetően fenntarthatatlannak ítélték. Ennek következtében feszült helyzet alakulhat ki a kormány, az MNB és az EKB között – jósolta a Róna Péter közgazdász.

Róna Péter szerint az EKB nem azt szeretné, hogy a különbözetet gyorsan kifizessék, inkább arra számítana, hogy az MNB világos és hosszú távú terveket fogalmazzon meg a helyzettel kapcsolatban.

Ez jelentős nyomást gyakorolhat a kormányra és az MNB-re olyan helyzetben, amikor a kormány lépései megkérdőjelezik a jegybanki függetlenséget.

Például a kamatstopok bevezetésével a kormány olyan területre avatkozott be, amely nem tartozik hatáskörébe, hiszen a jegybanktörvény szerint a kamatlábak meghatározása és befolyásolása az MNB alapvető és kizárólagos feladata.