Ekkora nyugdíjemelésre lesz szükség az elszálló infláció miatt

Szeptemberben születik kormánydöntés arról, lesz-e év közben nyugdíjemelés.

Kétségbeesetten trükközik a fideszes kormány, hogy ne kelljen nyugdíjat emelniük. Forrás: Pixabay

A Bankmonitor szakértőinek számításai szerint már júniusban indokolt lett volna 4,6 százalékos emelés annak érdekében, hogy a nyugdíjak – a törvényi előírásoknak megfelelően – megőrizzék a reálértéküket. A fideszes kormány egyelőre nem hajtott végre évközi emelést, szerintük nem is biztos, hogy szükség lesz rá.

A magyar nyugdíjszámítás hivatalosan inflációkövető: minden év januárjában a költségvetésben tervezett fogyasztói áremelkedéssel megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Idén 15% emelést kaptak a nyugdíjasok, hiszen a fideszes kormány úgy kalkulált, hogy idén 15% lesz az éves átlagos infláció – írja a 24.hu.

Ha a fideszes kormány alulbecsülné az inflációt, a nyugdíjtörvény arról is rendelkezik. Ha az év első 8 hónapjának tényadatai alapján az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül legalább az egyik várhatóan meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben a különbözet mértékéig visszamenőleges hatályú kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.

Kiegészítő nyugdíjkorrekciót 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is kaptak az idősek, sőt, az utóbbi 2 évben s részben már nyáron kifizették a szükséges emelést. Ezzel szemben idén nem valószínű a hasonló nyári nyugdíjkorrekció, holott indokoltsága vitathatatlan.

Jelenlegi tudásunk szerint szeptemberben születik majd döntés arról, hogy kell-e idén évközi nyugdíjkorrekciót alkalmazni, és ha igen, akkor milyen mértékben. Orbánék arra játszanak, hogy egy gyors letörés miatt végül sem az általános infláció, sem a nyugdíjas infláció nem fogja meghaladni az évi 15 százalékot. Ez annak fényében „optimista” várakozás, hogy

· az idei év első 6 hónapjában az általános infláció átlagosan 23,7% volt,

· a nyugdíjas infláció pedig ennél is lényegesen magasabb, 25,1%.

Persze matematikailag nem lehetetlen, hogy a 12 havi átlagaik 15 százalékra térjenek vissza, bár ehhez rendkívül erős letörést kell látnunk a második félévben. Ismeretes, hogy a kormány mostani várakozásai szerint december előtt 1-1,5 hónappal (azaz október-november körül) érhetjük el az egyszámjegyű inflációt. Ez indirekt módon azt is jelenti, hogy még szeptemberben is 10% fölött lesz az áremelkedés. Ha beigazolódik a kormány ezen prognózisa, az 15 százaléknál biztosan sokkal magasabb éves inflációt vetít előre.

Már most borítékolható, hogy a januári 15 százalékos nyugdíjemelés mértékét mindkét inflációs mutató jócskán meg fogja haladni. A Magyar Nemzeti Bank júniusban publikált idei előrejelzése 16,5-18,5%, de a megkérdezett piaci elemzők még ennél is fájdalmasabb, 18-19% közti értékre számítanak. Ne felejtsük el, hogy a nyugdíjas infláció az első félév minden hónapjában jelentősen meghaladta az általános inflációt, így az egész éves átlaga is könnyedén magasabb lehet majd.

Ha feltételezzük, hogy idén a két vizsgálandó infláció közül reálisan legalább az egyik 18% is lehet, akkor novemberben a nyugdíjtörvény értelmében minimum 3 százalékos nyugdíjkorrekciónak kell érkeznie. Ez a mostani átlagnyugdíjra, 210 ezer forintra vetítve kb. 6 300 forint havi nyugdíjemelést eredményezne, melyet januárig visszamenőleg kaphatnak meg a nyugdíjasok.

Eszerint novemberben az átlagnyugdíj megemelkedhet kb. 216 ezer forintra, valamint az idősek egy összegben kézhez kaphatják a januártól októberig eltelt 10 hónapra (plusz a 13. havi nyugdíjra) járó emelést is: ez az átlagnyugdíj szintjénkb. 69 ezer forint egyszeri kifizetést jelentene.

A 3 százalékos nyugdíjkorrekció nagyságrendileg havi 14 milliárd forint plusz ráfordítást igényel.