A megkérdezettek 57 százaléka inkább lemond a felsőfokú tanulmányairól, ha nem veszik fel állami képzésre.
A fiatalok több, mint fele nem fizetne az egyetemért. Forrás: Pixabay
Sokan nem engedhetik meg maguknak a felsőoktatást és nincsenek meg a feltételei ahhoz, hogy saját zsebből finanszírozzák.
Az OTP Bank által megkérdezett fiatalok 57 százaléka inkább nem megy egyetemre, ha nem sikerül bejutnia államilag támogatott helyre. Mindössze 8 százalék, akit egyáltalán nem befolyásol a finanszírozási forma és mindenképpen elvégzi a kiszemelt képzést – írja az mfor.
Minden negyedik válaszadó családjában gondot okoz a szülők részéről az anyagi támogatás, mégis, amennyire csak lehet, támogatják a gyermeküket. A diákok 42 százalékának a szülei egyáltalán nem rendelkeznek elegendő megtakarítással ahhoz, hogy fedezni tudják a gyermekük egyetemi díját, mindössze 1 százalék jelezte, hogy nem okoz gondot a szülőknek ez a kiadás. 39 százalék éppen ezért a diákhitel felvétele mellett dönt.
A felsőoktatás finanszírozása során a diákhitel a harmadik helyen áll. A válaszadók első helyre a tanulmányokkal párhuzamosan történő munkába állást tették, amelyet a szülőktől való pénzkérés követett. A rangsorban utolsó két helyre szorult az a lehetőség, hogy halasztják tanulmányaikat és munkát keresnek, valamint, hogy személyi kölcsönt vesznek fel.
7 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Örök hála
csak ennyi
barátilag
J.L.
"Szociológusok ”perverz újraelosztásnak” nevezik azt a metódust, amikor a közös pénzekből a regnáló hatalom nem a rászorulókat támogatja, hanem klientúrát épít a maga számára.
Legyünk igazságosak: a korábbi kormányok sem tudtak maradéktalanul megbirkózni a feladattal. „Ha van társadalmi botrány, akkor az, hogy a felső tízezer termeli újra magát, közpénzen.” – mondta 2006-ban az akkori miniszterelnök. (Az idézet az őszödi beszédből való.)
A helyzet azóta számottevően romlott: ma már nemcsak „újratermeli” magát a közpénzen a felső-középosztály, hanem elszívja a forrásokat, lehetőségeket a szegényebbek elöl. Esélyt sem ad arra, hogy egy alacsonyabb státuszú család leszármazottja előbbre jusson. Holott a „családtámogatásra” fordított összegek évről-évre nőnek a költségvetési tételekben. Csakhogy a ma már400 milliárd forintot közelítő összeg nem a rászoruló gyerekeknek jut."
Új hozzászólás