Szakképesítés nélkül dolgozhat hamarosan például a szobafestő, a műkörmös és a cukrász is, egy rendelettervezet szerint.
Tanár helyett ezután a 240 Volt vizsgáztat majd. Forrás: Pixabay
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter számos, eddig szakképesítéshez kötött tevékenységnél kezdeményezte, hogy a jövőben az ne legyen feltétel – derült ki az RTL Híradójából.
A szeptember 22-ig véleményezhető rendelettervezet úgy csökkentené az egyre kritikusabb munkaerő hiányt, hogy bizonyos munkakörök betöltésénél egyszerűen eltörli a képesítés szükségességét.
A tervezet szerint alkalmazható lenne képesítés nélkül is:
· a biológiai termékek előállítása során a gyógyszerkészítmény-gyártó;
· a cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítése során az édességkészítő, a pék-cukrász technikus, a cukrász szaktechnikus, a sütő- és cukrászipari szakember, valamint a mézeskalács készítő, és a bonbon- és cukorkakészítő;
· az épületbádogos, ipari bádogos szerkezetek, háztartási bádogos szerkezetek készítése, javítása során a bádogos, ipari szigetelő bádogos;
· a kézápolás és műkörömépítés során a kéz- és lábápoló technikus, manikűrös és körömdizájner;
· szénsavtermelés és -feldolgozás során az erjedés- és üdítőitalipari technikus és termékkészítő, az üdítőital-ipari termékkészítő, a sörgyártó, a szikvízgyártó, valamint a kézműves sörgyártó;
· a villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése során a villanyszerelő és az erősáramú elektrotechnikus;
· a villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivéve: feszültségmentesítés veszélyhelyzet esetén), feszültség alá helyezése, valamint az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 100. számú előírása szerinti nagyfeszültségű komponensek cseréje során az alternatív járműhajtási technikus, a hibrid-és elektromos gépjármű mechatronikus, valamint a villamos ismeretekkel rendelkező hibrid és elektromos gépjárművek szerelője;
· az épületek, építmények kül- és beltéri felületeinek festése, mázolása során a festő, mázoló, tapétázó, a szobafestő, a rekonstrukciós és műemléki festő és mázoló;
· a villamos gépek és készülékek kisfeszültségű hálózaton történő karbantartása, üzemeltetése, telepítése (fázisonként 63 A névleges áramig) során a villamosipari előkészítő villanyszerelő, az erősáramú elektrotechnikus, a járműipari karbantartó technikus, az ipari szerviztechnikus, a háztartási gép szervizszaktechnikus, illetve az ipari villamos gép és készülék üzemeltető.
A szakképzetlen munkásokat persze felügyelnie kellene valakinek, aki rendelkezik szakképesítéssel az adott területen, Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint azonban ez az ötlet a munkabiztonságot is veszélyezteti – idézi a HR Portál.
Székely szerint ez azt fogja eredményezni, hogy a szakképzetlen munkavállalók mögött álló szakképzett, akár idősebb munkavállaló nyakába varrják majd a teljes felelősséget. A szakszervezeti elnök azt is hozzátette, hogy szerinte az intézkedéssel a külföldi munkavállalók előtt nyithatnak utat, például az épülő akkugyárakba – részben, hogy ne kelljen szakképzési bizonyítványokat honosítani, részben pedig, hogy ne kelljen szakképzett munkaerőt keresni.
16 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Tehát hasonló funkciója van a koloncnak, mint a színházak zsinórpadlásán a súlyvasaknak - kiegyensúlyozzák az emelendő terhet, így az minimális erővel mozdítható.
szaregylet! Akkor most mi a helyzezet?
Ajánlható nekik azon elektromos gépek napi használata amit velük egy szinten lévő szakember
tart karba,helyez üzembe,- körömleszedést mint elődeik az ötvenes évekbe,stb.?
Új hozzászólás