A 2022-es példátlan drágulás megmutatta, mit nem kéne csinálnia a kormánynak, ám úgy tűnik, éppen megismételni készülnek azt.
Kormánypárti képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén, október 24-én. Középen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. Illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd
2022-ben szinte minden gazdaságpolitikai intézkedés inflációgerjesztő hatásúnak bizonyult, például a parlamenti választás előtti költekezés, a kiskereskedelmet is érintő extraprofitadók, valamint ugyancsak a kiskerágazatot sújtó ársapkák és más extra terhek. Elmondható, hogy a kormányzat kiemelten annak a szektornak a terheit növelte, amelyik a legközelebb áll a fogyasztói árak képzéséhez.
A kabinet 2024-ben sem változtatott a korábbi gyakorlatán
– írja a 24.hu a gazdasági és iparági szakértőket is megszólaltató elemzésében. Sőt – teszik hozzá –, a kormány jelentősen növelni fogja a plusz terheket több fontos ponton, melyek közvetetten vagy közvetlenül érintik a kiskereskedelmet, és így nyomást helyezhetnek a boltok árképzésére. Ezek:
- Januárban lép életbe az új hulladékgazdálkodási rendszer, ez minden olyan gyártót érint, amely korábban környezetvédelmi termékdíjat fizetett, de legnagyobbrészt az élelmiszergyártók díjait növeli meg.
- Szintén januártól drasztikusan nő az útdíj, ami minden közúti szállítmányozásban érintett szereplőre – köztük a teljes kiskereskedelemre – hatással lehet.
- Tovább növeli a fuvarozók terheit az üzemanyagokra kivetett nagymértékű jövedékiadó-emelés is.
Ezek mellett több kisebb tétel is emelkedik, melyek érintik az élelmiszeripart: ilyen az üveggyártókra – köztük az öblösüvegek és az italpalackok gyártóira – kivetett széndioxidkvóta-adó, valamint a közép-és nagyvállalatokra kirótt kiberbiztonsági felügyeleti díj.
A haszonélvező csókosok és a haszonleső követőik őszinte örömére...