A két héttel ezelőtti ülésükön Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke keményen összeszólalkozott.
A bíróság NER-es csúcsvezetői nem először feszülnek egymásnak, de most az Országos Bírói Tanács (OBH) üléséről készült, csütörtökön közzétett jegyzőkönyv alapján úgy tűnik, megint megtörtént – tudatta a 444.hu.
Varga Zs. többek között azzal vádolta a OBH vezetőjét, Senyei Györgyöt, hogy mélyebben érintett a Schadl-ügyben, mint állítja. Varga Zs. következményeket vár, amennyiben állítása beigazolódik.
Senyei a válaszában felrótta a Kúria elnökének a „nullkilométeres bírók” Kúriára ejtőernyőztetését, és a teljes igazságszolgáltatás leuralásával vádolta – utalva ezzel arra, hogy Varga Zs. visszatartotta azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy befolyásolta-e, kit neveztek ki a Kúrián bíróvá és vezetővé.
Senyei a Kúria elnökéhez egy ponton azt vágta hozzá, hogy
A dühödt önkényeskedés az ön műfaja.
De hozzátette azt is, hogy szerint „mindenki tudja, legalábbis sokan tudják/tudjuk, hogy egy vágyálma van: az igazságszolgáltatás leuralása. Aki ezzel ellentétes véleményt formál, azt ellenségként kezeli. Ezt látjuk, tudjuk több esetben is.”
- az igazságszolgáltatási rendszert érintő négy reformból csak egyet, az utolsót találja rendben levőnek. Ez megszünteti annak lehetőségét, hogy a magyar hatóságok az Alkotmánybíróság előtt támadják meg a végső bírósági ítéleteket.
- Nem látják ugyanakkor garantáltnak a Kúria politikai befolyástól mentes működését a képviselők. Mint rámutatnak: a reform továbbra is megengedi a Kúria elnökének, hogy pályázat kiírása nélkül töltse be a tanácselnöki pozíciókat.
- a bizottság nem várja el a szerintük illegálisan kinevezett jelenlegi Kúria-elnök visszahívását, viszont a gyakorlatban lehetőséget ad mandátumának meghosszabbítására egészen addig, amíg egy parlamenti kétharmados többség nem találja meg az utódot. Ergo egy egyharmados, blokkoló parlamenti kisebbség ki tudja, meddig hivatalban tarthatja a jelenlegi elnököt.
- Magyarországon nem gondoskodtak a bírósági ügyelosztások algoritmuson alapuló (és nem manuális) elosztásáról. Ezért – húzzák alá – az algoritmusokat kivételes esetekben felül lehet bírálni. „A reformok nem eléggé érdemiek ahhoz, hogy véget vessenek a politikai kontrollnak, amely lehetővé teszi az ügyek specifikus bírókhoz való továbbítását”
- „a reform elmulasztja a Kúria előzetes, precedensül szolgáló döntésének orvoslását, amely szerintük aláássa az Európai Bíróságra vonatkozó referenciakérési mechanizmust, ezáltal a bírói függetlenséget”.
- a reformok nem adnak lehetőséget a bírói függetlenséget károsító, múltbéli döntések orvoslására. Rámutat: a magyar bíróságokat jelenleg olyan bírák alkotják, akiket egy politikailag elfogult rendszerben, az elmúlt tizenkét évben neveztek ki.