2023 utolsó négy hónapjában trendszerűen felülbecsülték az inflációnak az előző év azonos hónapjához viszonyított alakulását a hazai elemzők ahhoz képest, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a rákövetkező hónapban kiszámolt – derül ki a Reuters Poll elemzői konszenzusából melyet a 24.hu szemlézett.
A magyar kutatóintézetek, illetve pénzügyi szolgáltatók által közreadott becslések átlagait 2023 szeptembere és decembere között hónapról hónapra alulmúlták a statisztikai hivatal fogyasztóiár-index tényadatai. A megelőző hónapokban pozitív és negatív irányban is előfordultak különbségek, de ilyen tendenciózus eltérést korábban nem lehetett látni az elemzői várakozások és a végleges KSH-adatok között.
Az elemzők szerint három tényező miatt lehetett alacsonyabb szeptember és december között az inflációs pálya a korábbi várakozásokhoz képest. Egyfelől az üzemanyagárak esetében jelentős árcsökkenést lehetett tapasztalni az év utolsó hónapjaiban, a kőolajárak világpiaci esése következtében.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója kiemelte, hogy az élelmiszerárak gyorsabb ütemben csökkentek, mint ahogy várták, ráadásul nem számítottak arra, hogy több esetben is előfordul hónapról hónapra történő csökkenés.
Az élelmiszerárak visszaesését nézve érdemes számba venni a lakossági fogyasztás masszív csökkenését: decemberben például az ünnepek miatt emelkedésre számítottunk, ennek ellenére élelmiszerár-csökkenést mért a KSH
– világított rá Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.
A KSH az új modell szerint a gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe az infláció számítása során.
A hivatalban megnézik, hogy az adott hónapban a fogyasztás mekkora része esett a „rezsicsökkentett” szint alá, mekkora része került a fölé, majd mennyiségi súlyozást végezve becslést készítenek arról, hogy a teljes háztartási szektor együttesen mennyi energiát fogyasztott el.
Szigorúan módszertanilag nézve a KSH kalkulációja nem helyes, mert a fogyasztói árindexnek az árváltozásokat kell mérnie, a hivatal viszont az energia esetében hónapról hónapra a fogyasztási mennyiség változásait is méri, ez pedig így már egy volumenindex.
A KSH gyakorlata nem szerencsés, ugyanakkor az elméleti megközelítés abban a tekintetben helyes, hogy a rezsicsökkentés korlátozása nyomán nem nagyon lehetne más eljárást alkalmazni.
A statisztikai hivatal bármilyen megoldást választ, a tiszta módszertani elszámolási elv akkor is csorbul, mivel egy nem szokványos helyzettel állunk szemben
– magyarázta Palócz Éva.
Mivel a háztartási energiaárnál a fogyasztási mennyiségváltozásokat is számolja a KSH, fontos figyelembe venni, hogy 2022 óta a lakosság drasztikusan visszafogta az energiafogyasztást, különösen a földgázfelhasználást. Friss adatok szerin t2023-ban 10,7 százalékkal, 3,5 milliárd köbméterre esett vissza lakossági földgázfogyasztás, ami kilencéves mélypont.
Éves szinten mindenképp árcsökkenésről beszélhetünk: hiszen amennyiben a fogyasztók spórolnak, akkor a fogyasztásuk arányában kevesebbet költenek a piaci árú és többet az olcsóbb gázra, emiatt csökken az átlagos ár.
14 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Játék a számokkal!
Na, akkor te biztosan nem Magyarországon élsz!
Új hozzászólás