Orbán Viktor külpolitikájának durva kudarca érzékelhető, ami szorosan kapcsolódik a blokkosodás fogalmához – mondja Ágh Attila politológus.
Össze-vissza vagdalkozik, csak sajnos Magyarországot járatja le ezzel. Forrás: Facebook
Legutóbb a fideszes miniszterelnök politikai igazgatónak becézett, n-edik szóvivője beszélt arról, hogy Magyarországnak nemet kell mondani a blokkosodásra – írja a Hírklikk.
Ezzel a fideszes politikusok úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy az ország tagja különböző blokkoknak, így az Európai Uniónak és a NATO-nak is. Bár megpróbálnak beleszólni abba, kikből álljanak és hogyan működjenek a közösségek, ez súlytalanságuk miatt esélytelen.
Orbán Balázs szerint Magyarországnak „bravúros politikai mozdulatsort” kell végeznie, mivel szerinte a világ „blokkosodni készül". Egyre több háborús konfliktus, egyre több gazdasági szankció, egyre több ellenségeskedés jellemzi, s ez a kiindulópont nem jó Magyarország számára – mintha nem tudná, hogy hazánk a Föld legerősebb védelmi szövetségének tagja.
Mint mondta, „hazánknak stabil, nyitott, kereskedő világra lenne szüksége", és ennek a világnak a felépítésén kell dolgozni, miközben „a körülöttünk lévő erők egy másik világ felépítésén dolgoznak, ezért nemet kell mondanunk a blokkosodásra". A blokkosodás fogalmát 2010 elején kezdte emlegetni Orbán, a „keleti nyitás”, illetve a „keleti fordulat” kifejezéssel együtt – emlékeztetett Ágh Attila.
Orbán akkor azt mondta, hogy Magyarország nem akar egyetlen blokknak sem teljes tagja lenni, inkább a híd, a közvetítő szerepét töltené be. Ennek azóta sincs pozitív hozadéka a magyar gazdaság számára, mert az 85 százalékban szoros európai kapcsolatrendszerben működik. Bár a keleti import nőtt, a keleti export nem.
Az Orbán-kormányzás második felében a „blokkosodást” azért utasítja el a fideszes miniszterelnök, mert szerinte „a Nyugat válságban van”. Az utóbbi két hónapban még agresszívebb lett a „békepárti” Fidesz. Bekerült a narratívába, amit Orbán ismételget: Brüsszelt el kell foglalni, a Nyugatot meg kell támadni, át kell alakítani, mozgósítani kell az európai uniós változásokra.
Az EU „reformja” és a kelet-nyugati kapcsolat átalakítása egyfajta Egyesült Államok-ellenes felhangot is kapott: elég az amerikai nagykövettel szembeni állandó „balhét”, vagy a Biden-adminisztráció folyamatos támadását említeni. A svéd NATO-tagság késleltetése pedig berántotta a NATO-t is ebbe a narratívába. A fideszes kormány akadályozza Ukrajna támogatását és ezzel védekezését az orosz támadással szemben, ami szintén rossz fényt vet Magyarországra.
„Ami a finn és a svéd csatlakozás ügyében történt, az nem tragédia, hanem egy komédia, amelynek utolsó felvonásában sem derül ki, hogy valójában mit is akarnak Orbánék” – vélte Ágh. Miután kiderült, hogy megbukott az az ígéret, miszerint „nem leszünk utolsók” – hiszen a törökök már jóváhagyták Svédország belépését –, végképp egyedül maradt Orbán Viktor, aki nagyon komolyan veszített tekintélyéből. Ezt csak súlyosbítja az a zagyva beszéd, amely az ügyet itthon kíséri.
Blokkosodás harmadik vetületeként Orbán azt akarja elérni, hogy az Európai Unió tagállamainak ne legyen egységes külpolitikája, minimális uniós egyeztetés mellett. Ez volt a legfőbb üzenete a régi-új szlovák kormányfő, Robert Fico legutóbbi budapesti látogatásának is.
Orbán Viktor több menetben is kudarcot vallott. Barátkozott az olasz kormányfővel, Georgia Melonival, aki bejelentette, hogy bár politikai nézeteik egyeznek, az európai politikában nem hajlandó Orbánnal tartani. De a török is csúnyán cserbenhagyta, hiszen anélkül, hogy értesítette volna, megszavazták a török parlamentben a svédek NATO-csatlakozását. Emiatt kapkod most a fideszes kormány.
„Akármit is mondanak Orbán Viktorék nagyon súlyos vereségként élik meg a történteket és Kövér Lászlónak az ügyben elhangzott átkozódásai sem könnyítenek a helyzeten” – mondta Ágh Attila.
10 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás