Ha fizetnek érte. A kormányzati kommunikáció mintha elszólta volna magát az RTL-nek a honvédségi repülőről. A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet kiterjeszti, hogy kikre vonatkozhat a honvédségi védelem, írtuk délelőtt. Az új szabály szerint védelemben részesülhet „egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa”
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
29 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Mindaddig lesznek boldogtalan kisgyerekek, akik adják majd az eltévelyedettek utánpótlását, amíg a szülők nem szeretik őket önmagukért. Sajnos, nagyon kevesen értik és élik a feltétel nélküliségre épülő kapcsolat lényegét.
De minél több a szeretett gyermek, annál nagyobb az önmegvalósítási rátája, s annál magasabb a kollektív tudat szintje a társadalomnak. Fokról fokra haladva, így válik okafogyottá a nácizmus. A haladás megtorpanhat ideig-óráig, de legyőzni éppoly lehetetlen, mint elpusztítani az életet.
Még kicsi volt a nagyfiam, amikor egy nyaralás alkalmával egyszerűen nem tudtuk kikerülni az asztaltársaink nyomulását, végül úgy szabadultunk meg tőlük, hogy látványosan a partszakasz másik végébe vonultunk, lett is belőle sértődés. Az anyuka főiskolát végzett óvónő volt, nagyon büszke a képesítésére, ám az már az elviselhetőség határát súrolta, ahogy egrecíroztatta a kislányát, közben olyan bűntudatot keltve benne, hogy szegény gyerek végül sem enni, sem kommunikálni nem akart. Mi a fiúnkkal egészen más viszonyban voltunk, az anyuka nem is nézte jó szemmel, hogy a viselkedésünkkel nem támogatjuk az ő nevelési, azaz inkább idomítási elveit. Annyira megromlott a kapcsolat, hogy - hála az égnek - sikerült maguknak másik asztalt keríteni az étkezésekhez. Fellélegeztünk, a drillt egyikünk sem viselte.
Nincs az a papír, ami pótolni, helyettesíteni tudná az empátiát, az intelligenciát, a mentális egészséget. Régen sem volt szokatlan, ha az emberek nem a saját helyükön próbáltak, vagy meg sem próbáltak helytállni. De ma, kirívóan sokan vannak köztünk. A rendszerváltás felborította az addig kialaklított életmodellt, de nem tudott új, elfogadható utat mutatni. Rengetegen kerültek közülünk a társadalom perifériájára, sokan csupán azért, mert nem tudtak, vagy nem is akartak részt venni abban a karrierizmusban , amely cunamiként söpört végig az országon. És ennek nem akar az istennek sem vége lenni. Gondolj bele, 35 éve tartó állapot! Ez sok mindent elárul egy nemzet mibenlétéről.
Új hozzászólás