Bencsik Gábor azt sem érti, hogy egy magyar ember miért használja az angol Philip nevet, és szerinte elfogadhatatlan, hogy a hazafiasságot összemossa a saját művészi teljesítményével.
Amint arról a propeller.hu is beszámolt, a Demokrata főszerkesztője, Bencsik András egy publicisztikában alaposan leszedte a keresztvizet a Most vagy soha című filmről. A film producere, Rákay Philip sem volt rest, és a főszerkesztő közösségi oldalára kitett cikk alatt azonnal lejúdásozta Bencsiket.
Nos, Rákay most megkapta a másik Bencsiket is. Ugyanis András testvére, a szintén újságíró Bencsik Gábor – aki jóval többször enged meg magának kritikus véleményt a kormány és a Fidesz egy-egy lépésével szemben, bár azért kormánypártiságát sosem tagadta – talán még a testvérénél is vitriolosabb véleményt fogalmazott meg Rákayról és a filmről.
Nem tette ki Rákay a kirakatba, amit a két Bencsiktől kapott Fotó: MTI
„Rákay Kálmán, aki szereti Philipnek szólíttatni magát, bár nem tudom, egy magyar ember miért akar angol nevet magának, szóval Rákay Kálmán holywoodi léptékű pénzből csinált egy filmet 1848. március 15-ről. Olyan, amilyen, egyeseknek tetszik, másoknak nem.
Hogy Rákay Kálmán a rendelkezésére álló összes fórumon dicséri és dicsérteti a maga produkcióját, az legföljebb ízléstelen, de ilyet már láttunk. Az viszont elfogadhatatlan, hogy a hazafiasságot összemossa a saját művészi teljesítményével, és pusztán a témaválasztásra alapozva hazafi kötelességnek minősíti a produkciójának elismerését, a bírálatot pedig hazafiatlannak, sőt egyenesen árulásnak nevezi” – olvasható Bencsik Gábor posztjában.
Az újságíró ráadásul így folytatja: „Galsai Pongrác, a nagyivó író mondta egyszer, hogy az antialkoholizmus nem mentség a tehetségtelenségre. A hazafiság sem az. Ha nemzeti színekbe csomagolva a dilettantizmus is elismerést arat, abból hamar kontraszelekció lesz. A Most vagy soha helyes értékelését nem Rákay Kálmántól várom, ez nem is az ő dolga, neki ebben nem osztottak szerepet. Az értő kritika feladata, hogy közéleti elfogultságoktól mentesen magát a művet minősítse. Rákay csupán annyit tehet, hogy okul belőle” – adta meg a kegyelemdöfést Bencsik Gábor.
13 hozzászólásarrow_drop_down_circle
valójában felér a mára már klasszikussá vált Lánczi András fideszes potentát gondolatával
blobs.alfahir.hu/covers-by-articles/bd651804-a1e7-4b7e-afe8-9b2bbad777fd/ba0084c4-3a8b-41ef-9013-fb420102989a/1200x800.webp
Mottó:
A Századvég Alapítvány elnökeként 2015 végén a Magyar Időknek adott interjújában fogalmazta meg, hogy: „Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.”
a Most vagy soha! című filmről korábban kritikát publikáló és ezzel Rákay ádáz haragját kiváltó Bencsik András újságíró testvére, Bencsik Gábor beszállt a vitába.
Számos kifogása mellett „Galsai Pongrác írót idézi, aki azt mondta, hogy «az antialkoholizmus nem mentség a tehetségtelenségre», ehhez hozzáfűzi, hogy a «hazafiság sem az».”.
Amihez hozzáfűzte: „Ha nemzeti színekbe csomagolva a dilettantizmus is elismerést arat, abból hamar kontraszelekció lesz, amiből pedig elkerülhetetlenül hanyatlás következik”!!! =))
Ettől az ész tényleg megáll,
még akkor is, ha a műveletlenség valóban kezd nemzeti sajátosságunkká válni!
A derék port.hu nem első alkalommal lő nagyon mellé, de ez most nagyin rosszul sült el. Az a perverz ötletük támadt, hogy „Tudtad, hogy ezek a király filmek színdarabokon alapulnak?” címmel irkodmányt rittyentenek. Hic & nunc nem, nem foglalkozom sem a felsorolással (még azzal sem, hogy Shakespeare miért csak kettő és miért pont Kenneth Branagh, s ha már tőle, akkor miért ez a kettő??? ) sem a hivatkozás valódiságával, csak és csupán az egyik művel: „a Robert Wise féle West Side Story (1961)”. Amiről sikerült azt állítani, hogy „Stephen Sondheim 1957-ben egy csapásra bevette a színpadi világot a Rómeó és Júlián alapuló musicaljével,”!!
Hogy kinek a mijével???
„West Side Story is a musical conceived by Jerome Robbins with music by Leonard Bernstein, lyrics by Stephen Sondheim, and a book by Arthur Laurents.”!!! =))
Média csótányok vannak.
Erkölcs-etika negatív, szégyenérzet nincs, csak mások vegzálása és a lopás, gazdagodás.
Új hozzászólás