Nem lehet nem észrevenni, hogy a cigánysággal összefüggő attitűdök és érzületek egyre markánsabb csapásokkal körvonalazódnak a magyar közvéleményben. És ha a többség még nem is tudja pontosan, hogy merre nézelődjön a térképen, ha Olaszliszkát, Jászladányt, Monokot vagy Tatárszentgyörgyöt szeretné megtalálni, e nevek hallatán bizonyára a nagy részük könnyűszerrel tudni fogja, hogy ezek a települések miről „híresek". A lényegében fogalommá vált helységnevek mellett mára – a politikai korrektség határain túllépve – olyan kifejezések is polgárjogot nyertek, mint az igencsak képlékeny ’cigánybűnözés’. Az Európai Parlamenti választások óta pedig az is világos, hogy a szóban forgó jelenség számottevő politikai tőkét jelent ma Magyarországon.
- „…én azt gondolom, hogy ha azt halljuk, hogy késelés, uzsorázás, fatolvajlás, színesfémlopás, két család tömegverekedése, akkor – ne legyünk képmutatóak – mindannyian tudjuk, hogy ezek az elkövetők cigányok lehettek. Ez nem előítélet, ez tapasztalat, ez az igazság.” - Nem csoda hát, hogy a magát lassanként a politika élvonalába beküzdő Jobbik irányából érkező ilyen és ehhez hasonló vélemények egyre inkább megértésre találnak és a „normális” közéleti vitakultúra részévé növik ki magukat.
A Publicus Intézet 2008 októberében és 2009 áprilisában egyaránt arra tett kísérletet, hogy felmérje, az ilyen és hasonló véleményeknek ténylegesen mennyire van helyük ma a magyar társadalomban, vagy tágabban, milyen a cigányságról alkotott általános kép és milyen attitűdök fogalmazódnak meg velük kapcsolatban.
A felmérés eredményei pedig egyszersmind figyelmet érdemelnek és lehangolóak: a lakosság többsége erősen negatívan viszonyul a cigánysághoz, az erőszakos asszimiláció pártján áll és igenis létező szociális jelenségként értelmezi a cigánybűnözést.
A fenti adatokból egyrészt jól látszódik, hogy igencsak nagy a megosztottság a cigányok által elkövetett bűncselekmények megítélésében. Noha a kriminalisztikai statisztikák hivatalosan nem rögzítik az elkövetők etnikai hovatartozását, többségben vannak azok, akik szerint léteznek olyan bűncselekmények, amiket többségében cigányok követnek el. Vagyis az ilyen eseteket elsősorban nem az olyan társadalmi-kulturális tényezőkkel magyarázzák, mint szegénység, életkörülmények vagy az ebből fakadó egyéb kulturális mintázatok, hanem etnikai jellegűnek vélik őket.
Az eredményekből másrészt az is kitűnik, hogy a megkérdezettek többsége általában véve nem hisz a pozitív diszkriminációban, háromnegyedük visszautasítja az ez irányú intézményes törekvéseket, így a kvótás rendszer bevetését a felsőoktatásban sem tartják helyesnek.
Ehhez szorosan kapcsolódik az a megállapítás is, mely szerint a társadalom túlnyomó többsége személy szerint nem érzi úgy, hogy bármit is tudna tenni a helyzet javításáért. Mindez annak fényében válik igazán szembetűnővé, ha figyelembe vesszük, hogy a többség a cigánysággal szemben táplált negatív előítéleteket igenis jelentősnek véli a helyzet kialakulásában és fenntartásában.
Az egyéni felelősség kérdésének lényegében mindennemű hárítását, elutasítását igazolja az is, hogy a megkérdezettek arra a kérdésre, hogy ki tudna javítani a cigányok és nem cigányok viszonyán, első helyen magukat a cigányokat jelölik meg, majd mindjárt ezután a kormányt. Ennél sokkal kisebb szerepet tulajdonítanak a többségi, azaz a nem cigány társadalomnak, a parlamentnek, civil szervezeteknek, de még a cigány önkormányzatoknak, érdekképviseleteknek is.
Utóbbi azért külön figyelemreméltó, mert míg a nem cigányok az egyén szintjén nem érzik felelősségüknek vagy kompetenciájuknak a rossz viszony javítását, az egyes cigány emberektől ezt elvárják.
Kutatásunkban végül arra is kísérletet tettünk a toleranciaszint körvonalazása érdekében, hogy a cigányságot a többi, a többségi társadalomtól valamilyen formában eltérő társadalmi csoport mezőjében helyezzük el. Ehhez arra voltunk kíváncsiak, hogy ki mennyire ’engedi közel’ magához az egyes társadalmi csoportok tagjait.
A kapott eredmények azt mutatják, hogy viszonylag nagy a cigányokkal szembeni elutasítás, vagyis a társadalom többsége (58%) nem fogadna el szívesen cigány származású embert a szomszédjának. Ugyanakkor világossá válik az is, hogy a szélsőjobboldali eszméket képviselőkkel szembeni távolságtartás és ellenérzés is viszonylag nagy (47%).
Mindezek figyelembe vételével, vagyis a ’mindkét oldallal’ szemben érezhető ellenérzés tekintetében (is) felmerül tehát a kérdés, hogy a helyzet kialakulásában végső soron kinek van felelőssége. Mivel cigányság helyzete változatlanul bonyolult és minden létező szállal szervesen kapcsolódik a társadalom átfogó működéséhez, a helyzet kialakulásához is sok tényező hozzájárult.
Nem megkerülhető szerepe van ebben magának a kormányzatnak, amely mind egy egységes program hiányában, mind cselekvésképtelenségével, mind pedig hárító jellegű kommunikációjával az elmúlt szűk 8 évben nagyban hozzájárult a viszonyok elmerevítéséhez és a hallgatólagos status quo kialakításához és fenntartásához. Komoly szerepe van a helyzet kialakulásában továbbá az ellenzéknek is: A félrevezető, közvetlen politikai nyereségre utazó kommunikációjával nem határolódik el egyértelműen azoktól a többnyire szélsőjobboldali köröktől és szerveződésektől, amelyek a cigányság kárára kívánnak saját hasznot húzni, és ezzel egyszersmind hozzájárulnak a szociális feszültségek kiéleződéséhez. Sőt, nem kevés esetben együttműködik velük.
Nem utolsó sorban pedig óriási a szerepe a hazai médiának és annak ’felelős’ szereplőinek: egyrészt nem jelenik meg az a szilárd értékrend, amely egyértelműen visszautasítaná a cigányellenes megnyilvánulásokat és eszméket, és ezzel mintegy önmagától engedi át a teret az ilyen és ehhez hasonló gondolatrendszerek térhódításának és megülepedésének a társadalomban. Másrészt pedig önmagában véve sem tűnik úgy, mintha bármi érdemit tudna kezdeni a helyzettel. A többnyire komolytalan, bagatell, a valós okokon átsikló reprezentáció nem hogy nem enged teret a tényleges problémák felszínre törésének és megvitatásának, hanem ezzel egyszersmind érzékenyen bele is rúg a cigányságot a többségi társadalomhoz kötő amúgy is sérült kötelékeibe.
(A szerző a Publicus Intézet elemzője)
41 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A cigányokkal szembeni előítéletek oka az állam működésképtelensége: a roma gyerekek vagy nem járnak iskolába, vagy nem tanulnak ott semmi használhatót - az állam semmit sem tesz ez ellen; a roma szülők visszaélhetnek a szociális segélyjogosultsággal, és az állam nem sokat tesz ez ellen; a romák a többségi társadalommal dacoló életmódjukat akadálytalanul adják tovább a gyerekeiknek, és az állam meg sem kísérli a beavatkozást. Szociológusok hada él a roma szegénység vizsgálatából már vagy 50 éve, és a helyzet csak romlott azóta. A valódi problémákat tagadják, hivatalos okoskodásokkal nehezítik a tények őszinte feltárását (igyekeznek megakadályozni a más országokban gyűjtött bűnözésetnikai adatok összeszedését, amitől végre tisztán láthatnánk).
Nem csoda, ha fokozódnak a feszültségek, ha erősödik a Jobbik. Én integrált roma-nemroma kultúrantropológiai tervet, következetes rendőrségi és bírósági gyakorlatot, valamint állami konfliktuskezelést sürgetek.
Kedves Thomas, tudod mi van mögötte?
Tapasztalat, tapasztalat és tapasztalat.
de ami fontosabb,h van bunozo cigany, de nem minden cigany bunozo. dolgoznak ok is. es bunozo feher is.
en sokkal jobban szeretnem hallani es olvasni,h ne ciganysag ellen kuzd az orzsag hane ma szegenyseg, a munkanelkuliseg es a bunozes ellen. borszintol fuggetlenul.
van egy mukodo pelda az orrunk elott, usa megkuzdott mar ezzel a problemaval. sikeresen. lasd: barack obama
Válasz: süket csend lett...
Most hazánkban ez lett a helyzet. A markológépekkel mélyített lövészárkok állnak. A józan emberek pedig várnak... Még. Meddig?
en is azt szeretnem amit te. csak en nem borszin alapjasn itelek, hanem tett alapjan
A kérdés számomra az, hogy a cigányság mit tett és tesz beilleszkedésük érdekében,
helyzetük javítása érdekében, "civilizációs " alkalmazkodásuk érdekében?
Talán ott kellene kezdeni és nem az Én lelki ismeretemre apellálva mentegetni és további
semmittevésre ösztönözni.
DE igaz: nagyon jó lenne, ha nem lenne "cigánykérdés"! Ilyen.....
Max: hol olvastál arról, hogy miért jöttek el Indiából, elolvasnám, érdekel a téma!
@eberti: ..és aki az első verziót választaná vagy cigány vagy hazudik!
@bigyibogyo: Szerintem Vera1944 az arányokra gondolt.Az elkövetők számát tekintve.
Egyébként Vera történetére visszakanyarodva.Nekem szóltak németországban, hogy vasárnap délután NE nyírjak füvet!Még nem is a mulatós zene szólt volna csak a fűnyíró.Én kértem elnézést a szomszédoktól,hogy majdnem megzavartam őket!Nekem kellett alkalmazkodnom a helyi viszonyokhoz!Én csak ezt várnám el bármely más kisebbségtől is!Alkalmazkodi és asszimilálódni.
Így kényszerítve el kell fogadni, hogy ki költözik oda, de ha választhatna biztos nem fogadná el.
usa.-t vagy ny eu.-t ne hasonlitsuk velünk. mert egészen más történeti és erkölcsi háttere van Mi nem hurcoltuk ide rabszolgaságba a cigányokat, nem nekik köszönhetjük a jólétünk jelentős részét-mint amerika vagy ny.európa jó része-nem gyarmasitottuk a hazájukat mint ny. eu. Semmi ilyen jellegü erkölcsi adosságunk sincsen feléjük.
az usa "sikersztoriját" sem árt fenntartásokkal nézni, a metropoliszaik nyomornegyedében élők azért árnyaltabban látják a sikert.
Addig amíg a témából élő "szakemberek" nem veszik tudomásul, hogy olyan mint cigányság ebből a szempontból nem létezik! Eltérő hagyományokkal, erkölcsi és életmódbeli rétegekből állnak. Ezen nem csak a törzsi eltéréseket értem. Időszerü lenne már végre azokkal a cigányemberekkel és családokkal is foglalkozniuk, akik normális életre törekednek, nagy energiát fektetnek az előrejutásba! De valahogy azt látni: a belőlük élő "szakemberek", fajvédők, romavezetők sokkal több energiát fektetnek a szociopata ,lumpen, együttélésre képtelen cigányok védelmezésére, mint annak a rétegnek a támogatásárá, akik pozitív példát jelenthetnének a cigányság számára!!!
"mert míg a nem cigányok az egyén szintjén nem érzik felelősségüknek vagy kompetenciájuknak a rossz viszony javítását, az egyes cigány emberektől ezt elvárják" - szakértő Úr, ha nem gondolta végig, próbálja ki gyakorlatban, mondjuk a szomszédomban lakó roma családnál (most irigyeltek, ugye?), menjen be és mondja azt, hogy Ön most az "egyén szintjén" segíteni kíván rajtuk, de ezt kp-ben (HUF, USD, Euro, stb) most kifejezni nem tudja, nem lennék a helyében. igen, szükségük van segítségre és el is várják, de kizárólag olyan módon, ahogy azt ők szeretnék! nehogy má' egy fehír gázsó mongya meg, mi jó nekik!
A sok segélyezést arra kellene fordítani, hogy találjanak egy olyan szigetet, távol más etnikumoktól,ahová ki lehetne telepíteni a nem beilleszkedő egyéneket és ott azt csináljanak amit a szívük diktál.
Az ő körükben az a menő aki már volt büntetve.
Az értékrendjük a nullával egyenlő.Nem számit büncselekménynek a lopás ,rablás,az emberőlésről nem is beszéálve.természetesnek veszik,hogy elvegyék a másét.
Itt ahol élek meg lehet nézni a portákat,minden erőlködés nélkül ki lehet választani,hogy hol laknak cigányok!
Félreértés ne essék,nem vagyok rasszista,de az erőszakos viselkedésük,életformájuk,igenis irritál.
Addig nem is fognak beilleszkedni amig erőszakosan rá nem lesznek kényszeritve!
Ismerem őket,közel 25 évig foglalkoztam velük,tudom milyenek.Nekem ne mondja senki,hogy nincs cigánybünözés.
Vannak olyan büncselekmények ami csak rájuk jellemző.
A legnagyobb baj ott van,hogy nagy lovat adtak alájuk.És addig amig a törvény teljes szigorával nem fogja őket ,nem is fognak beilleszkedni.
Nem szeretik a cigányokat, ez tény.
Fosztogatnak, lopnak, csalnak stb..
Igazuk van részben, a nyakkendős bűnözök, ugyan ezt teszik, csak hól van az arány?
Egy ellopót kerékpár értéke, vagy egy 100 milliós végkielégítés?
A magyarnak ezekkel kéne többet foglalkozni, ezek ellen kéne hangot emelni nyomatékosabban, mind két dolog bűncselekmény, az egyik lopás, a másik sikkasztás.
Szétrabolták ezt az országot a vezetők, és a körülöttük ülő éhes, kapzsi társaik!
A cigányság egy probléma a sok közül, de a mai gazdasági helyzet kialakulásáért a nyakendös felsővezető rabló urak a felelősek, és a körülöttük üllő haszonleső, és segítő társaik!
Igyál meg egy pohárral, és fogd rá a nyuszira!
E pár sort hiába írtam le, semmin nem fog változtatni, semmin!
Ördögi kőr, a rablás folytatódik, és mindenki sunyin nevet a háttérben.
Új hozzászólás