1998 és 2002 között volt olyan időszak, amikor nem alakulhatott meg egyetlen vizsgálóbizottság sem - reagált Nyakó a fideszes felvetésre.
Forrás:
ATV.hu
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Az ideiglenes bizottságnak két fajtája van: a vizsgáló- és az eseti bizottság.
Az eseti bizottságot az Országgyűlés aktuális ügyek intézésére hoz létre. Az előző ciklusban ilyen ügy volt a nemzeti lovas program előkészítése, a parlagfűmentesség előmozdítása, továbbá az Állami Számvevőszék alelnökeinek jelölése.
A vizsgálóbizottságokat pedig egy-egy meghatározott kérdés megvizsgálására hozhat létre a Ház, amely rendszerint felveti a kormány (vagy a miniszter) felelősségét. Ezért érthető, hogy az ellenzéki képviselők gyakrabban kezdeményezik vizsgálóbizottság felállítását mint a kormánypártiak. 1990-2006 között az ellenzéki képviselők 74 vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték, míg a kormány és kormánypárti képviselők csak 29 vizsgálóbizottságot.
A legtöbb ideiglenes bizottság a 2002-2006-os ciklusban működött: 15 vizsgálóbizottság és a 4 eseti bizottság. Az 1990. és 2006. között létrehozott vizsgáló és eseti bizottságokról összeállításunk ad áttekintést. Arról pedig, hogy a kormánypárti, illetőleg az ellenzéki kezdeményezés alapján hány vizsgálóbizottság alakult meg, a táblázat nyújt eligazítást.
Mind az eseti, mind a vizsgálóbizottság munkájának eredményéről jelentést nyújt be az Országgyűlésnek, amely azt megvitatja, majd dönt arról, hogy a jelentést elfogadja-e vagy sem. (Az 1990 óta megalakított 30 vizsgálóbizottság többsége – megegyezés hiányában – jelentés benyújtása nélkül fejezte be tevékenységét.)
Az eseti és a vizsgálóbizottságok feladatait az őket létrehozó országgyűlési határozat rögzíti. A ciklus során folyamatosan alakulnak és szűnnek meg az ideiglenes bizottságok.
A vizsgálóbizottság tisztségviselője, illetve tagja csak képviselő lehet. Az eseti bizottságnak viszont lehet olyan tagja is, aki nem képviselő, de szavazati jog őt nem illeti meg. Az ideiglenes bizottságokban való részvételért nem jár díjazás.