Trócsányi: "Senki nem szereti a kerítést. Ez természetes"

Magyarország minden nemzetközi normát tiszteletben tart, és tiszteletben is fog tartani – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter, miután Strasbourgban hétfőn megbeszéléseket folytatott Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács (ET) főtitkárával.

A tárcavezető a migrációs válsággal kapcsolatban szeptember 15-én hatályba lépett magyar törvények tartalmát és azok gyakorlati alkalmazását ismertette az Európa Tanács norvég főtitkárával, miután Jagland levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy az ET megvizsgálhassa a jogszabályokat.

A miniszter közölte azt is, hogy Magyarország, ahogy korábban is, most is nyitott az egyeztetésre a nemzetközi intézményekkel.

Trócsányi László ismertette, hogy idén negyedmillióan keltek át Magyarországon, közülük 170 ezren adtak be menedékkérelmet. A tárcavezető úgy vélte, hogy több dolgot is szem előtt kell tartani. Mint mondta: Magyarország számára kiemelt fontosságú a schengeni szabályok betartása, amit európai kormányok is elvárnak Magyarországtól, emellett pedig az uniós menekültügyi eljárást szabályozó Dublini Rendelet szabályait is maradéktalanul be kell tartani, az emberi jogok és a menekülteljárás szabályainak tiszteletben tartásával együtt.

Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy Jaglanddal a törvények tartalmáról egyeztettek, valamint ismertette, hogy hogyan működik a jogszabályok alkalmazása a mindennapi gyakorlatban, melyek az eddigi tapasztalatok a határzárral és a tranzitzónákkal kapcsolatban, milyen a helyzet a horvát határon, hogyan működnek a tranzitzónák, milyen büntetőjogi szankciók alkalmazhatóak. A miniszter beszámolt a menedékkérőknek nyújtott jogi és egészségügyi segítségről és arról is, hogyan zajlik a tolmácsolás és a fordítás.

A politikus rámutatott, hogy válsághelyzet van, amelyet európai módon kell megoldani. Külön kiemelte a nemzetközi és a civilszervezetek szerepét.

"Meggyőződésem, hogy csak európai szolidaritással lehet mindenki számára megoldást találni" – húzta alá Trócsányi László.

Újságírói kérdésre az igazságügyi miniszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar-szerb határon emelt kerítés mérlege pozitív, a határzár pedig hatékony, mert a magyar-szerb határon sikerült megoldani a problémát és Belgráddal is remek a kapcsolat, mert "a szerbek megértik Magyarország nehézségeit".

Senki nem szereti a kerítést. Ez természetes. De valahogy fenn kellett tartani a közrendet

- hangozatta a tárcavezető: kiemelve, hogy bizonyos szabályokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.

A hadsereg szerepével kapcsolatban Trócsányi megjegyezte, hogy ezzel összefüggésben félreértés alakult ki; a határőrizet feladata egyértelműen a rendőrségé, a katonák csak a rendőrök munkáját segítik.

Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára elmondta, hogy az ET-ben aggodalmat keltettek a magyar-szerb határon történtek, ezért fordult a miniszterelnökhöz.

A norvég politikus elmondta, hogy a szervezetnek három főbb aggálya van. Az első azzal kapcsolatos, hogy pontosan mi és hogyan történik a tranzitzónákban, ahol az Emberi Jogok Európai Egyezménye ugyanúgy érvényes.

Európa területének minden négyzetcentiméterét és minden ott tartózkodót véd az egyezmény

- jegyezte meg a főtitkár.

Jagland másodsoron az illegális határátlépőkkel szemben alkalmazott intézkedésekkel kapcsolatban adott hangot aggodalmának. Közölte: minden államnak jogában áll megvédeni a határait, és senkinek sincs joga a határokat törvénytelenül átlépni, de az emberi jogi egyezmény a határsértőknek is biztosít bizonyos jogokat, így például a tisztességes eljáráshoz való jogot. Jagland közölte, hogy konténerbíráskodásról és gyorsított tárgyalásokról értesült.

Végül a norvég politikus a rendőrség és a katonaság által alkalmazható és alkalmazott kényszerintézkedésekkel kapcsolatban adott hangot aggodalmának. Mint mondta: ezekről az Emberi Jogok Európai Bírósága kiterjedt esetjoggal rendelkezik.

Újságírói kérdésre, hogy elégedett volt-e a miniszter által elmondottakkal, Thorbjorn Jagland azt válaszolta, hogy ez bonyolult kérdés, a szeptember közepén életbe lépett magyar törvényeket alaposabb vizsgálatnak kell alávetni, mert egyelőre csak a nyilvánosságban megjelent információkkal rendelkeznek.