Már megint mi esik szét a Balkánon?

Újabb szeparatista konfliktusra számítanak a Balkánon a szakértők. Igazából csak az a kérdés, hogy hány év választ el ettől minket. 

Európa következő szeparatista konfliktusa a kontinens legbizonytalanabb régiójában, a Balkánon következhet be – írja a Bloomberg a katalán és skót elszakadási törekvésekre utalva. Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője el akarja szakítani etnikai közösségét Bosznia-Hercegovinától. Ezzel véget vetne a három közösség (horvát, muszlim és szerb) együttélésének, amelyek hatalommegosztásáról a jugoszláv polgárháborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződésben állapodtak meg.

(Fotó: ELVIS BARUKCIC/AFP)

„A szétesés a legjobb, ami történhet Boszniával"

Dodik nemrégiben egy interjúban azt fejtegette, hogy Bosznia csendben szétesik, és ez a legjobb, ami történhet vele. Ha látunk egy esélyt a szakításra nem fogjuk elszalasztani, senki se kételkedjen ebben! Sose volt gondom az oroszokkal, míg Nyugatról egymás után kapom az ultimátumokat – mondta, amivel arra utalt, hogy az USA rossz néven veszi a daytoni békeszerződés nyomán kialakult státus quo megváltoztatását.

Sőt az Egyesült Államok gazdasági szankciókat vezetett be a Republika Srpska ellen, ám támaszkodhatnak Oroszországra, a szerbek régi nagy barátjára. Dodik hétszer találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel 2011 márciusa óta és ötször tárgyalt Szergej Lavrov külügyminiszterrel az elmúlt évtizedben. A köztársaság második legnagyobb befektetője Szerbia után Oroszország.

Döntésképtelen, egy helyben topogó állam

Bosznia-Hercegovinát az évtizedek óta érkező nemzetközi támogatás sem volt képes talpa állítani. Az országot irányító elit nem képes megállapodni azokról az alapvető gazdasági reformokról sem, amelyek a Nemzetközi Valutaalap szerint szükségesek lennének. Az ország GDP-je mindössze 17 milliárd dollár (a magyar bruttó hazai termék kevesebb, mint hatoda), az egy főre eső GDP az EU átlag 15 százaléka. Az ország lakossága jelentős részben külföldön dolgozó rokonainak hazautalt támogatásából él.

Katolikus, muszlim és ortodox áram

Nem csak a szerbek utasítják vissza az együttélést, de a muszlimok és a horvátok is. Az ország cégei és intézményei három részre szakadtak. Ahogy egy helyben dolgozó osztrák szakember megjegyzi: van muszlim, katolikus és ortodox áram az országban. Ő úgy látja, hogy ez a helyzet teljesen megfelel mindegyik helyi politikusnak.