Bár politikai jelszavakat skandálnak, a tiltakozók gazdasági okok mentek az utcákra. A rezsimet egyelőre nem veszélyeztetik, és lehet, hogy a konzervatívok nyernek a megmozdulásokkal.
„Az irániak leggyakrabban a hétköznapi gazdasági gondok – a munkanélküliség fenyegetése okozta frusztráció, a gyermekek bizonytalan jövője – miatt mennek az utcára”
– mondta Aszfandijar Batmangelidzs, a Europe-Iran Business Forum alapítója. Az utóbbi napok zavargásait azok a megszorító intézkedések – a szociális kiadások csökkentése és a néhány hete bejelentette üzemanyagár-emelés – váltották ki, amelyeket Haszan Róháni elnök vezetett be 2013-as hatalomra kerülése óta.
„Róháninak nyilvánvalóan nehéz elfogadtatnia a megszorításokat, de szükség van rájuk az infláció és a devizaproblémák miatt, hogy megpróbálják vonzóbbá tenni Iránt a befektetők számára” – mondta Batmangelidzs.
Forrás: MEHR NEWS / AFP
A tüntetések csütörtökön kezdődtek Meshedben, Irán második legnagyobb városában, majd az egész országra átterjedtek.
Hétfőig tizenketten haltak meg az erőszakba torkolló tüntetésseken, és tucatnyi tilakozót vették őrizetbe.
A „Halál a diktátorra” és hasonló jelszavak, valamint a rendszer jelképei elleni támadások forradalom jelleget kölcsönöztek a 2009 óta legjelentősebb tiltakozó megmozdulásoknak. A kormány szerint külföldi székhelyű, „idegen elemek” szítják a tüntetéseket. Mások a konzervatívokat, a Róháni képviselte mérsékelt irányzat ellenlábasait vádolják azzal, hogy így kívánják szabotálni a kormány gazdaságpolitikáját, és nem számolnak a veszéllyel, hogy ellenőrizhetetlen mozgalmat indítanak.
Forrás: MEHR NEWS / AFP
Korábban is volt
A gazdasági helyzet okozta harag néhány éve érzékelhető, és a májusi választásokon is meghatározó volt. Kisebb tiltakozások korábban is előfordultak: a szakszervezetekhez köthető ILNA hírügynökség az elmúlt hetekben arról számolt be, hogy a bérek késedelmes kifizetése miatt tüntettek a kőolajipari dolgozók, a tebrizi traktorgyári munkásoknak pedig az üzem bezárása ellen tiltakoztak. A népharagot növelte a hiteltársaságok több millió embert érintő összeomlása. Ezek a cégek gombaként szaporodtak Mahmúd Ahmadinezsád korábbi államfő elnöksége alatt, és csődbe jutottak, amikor kipukkadt az ingatlanbuborék.
Forrás: MEHR NEWS / AFP
„Nem lepnek meg ezek a tüntetések. Két éve tüntetnek az utcákon a bankok és a hiteltársaságok ellen”
– mondta Modzstaba Muszávi politikai szakértő.
Az egyértelmű gazdasági okok mellett a polgári szabadságjogok korlátozása miatti is tiltakoznak.
Még a konzervatív politikai osztályon belül is elismerik, hogy az irániaknak kevés lehetőségük van arra, hogy elmondják panaszaikat.
„Az alkotmányunk biztosítja a tiltakozáshoz való jogot, de a gyakorlatban nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek” – mondta Golamreza Mesbahi Mogddam, a konzervatív Harcos Papság Társaság szóvivője.
A tüntetések jelenleg aligha jelentenek komoly veszélyt a rendszer számára, és a jelek szerint nincs átlátható szervezés mögöttük.
Címlapkép: MEHR NEWS / AFP
(MTI)
Új hozzászólás