Francia állampolgárságot kér Boris Johnson brit kormányfő apja, hogy kapcsolatban maradhasson az Európai Unióval. A lánya is tett erre utalást.
Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Stanley Johnson egy francia rádióban beszélt erről csütörtökön, amikor véget ér a brit EU-tagság megszűnése után életbe lépett átmeneti időszak. Az RTL rádióadónak nyilatkozva Johnson elmomndta: nem kérdés, hogy francia-e, hiszen az anyja Franciaországban született, a nagymamája teljesen francia volt, akárcsak a nagypapája. „Számomra ez annyit jelent, hogy azt kérem, ami amúgy is vagyok, és ennek nagyon is örülök" – idézett az interjúból a The Guardian.
Stanley Johnson volt az egyik első brüsszeli brit tisztségviselő, az Európai Parlament tagja. A brit EU-tagságról szóló 2016-os népszavazás idejéig Brexit-ellenes volt, de aztán hátat fordított régi elveinek, írja róla az MTI. Fia 2019 júliusa óta miniszterelnökként irányítja az Egyesült Királyság kilépését az unióból.
„Mindig is európai leszek, ez biztos. Nem mondhatják az angoloknak, hogy ‘maguk nem európaiak’. Európa mindig is több lesz, mint a közös piac, több, mint az Európai Unió" – érvelt. Lánya, Rachel Johnson is utalt arra, hogy kérelmezi a francia állampolgárságot. „Ez jó hír, francia is lehetek" – jelentette ki.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján tizenegy hónapos átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. A megállapodást szinte az utolsó pillanatban sikerült elérniük a feleknek, erről bővebben itt írtunk.
26 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A skótok fel fogják mondani a nemzetközösséget, de az íreknek sem tetszik a Brexit, egyelőre csak azért drukkolok, nehogy újra kezdődjenek a robbantások.
lepattantak otthonról! Néha találkozunk.és nevetünk a honfitársaikon!
A Brexitet támogatók egyik érvét, hogy nem hajlandóak semmirekellő országokat finanszírozni, még meg is értem. Ha Merkel előbb észbe kap, talán ez az egész história elkerülhető lett volna, de Angela annyira a mindenáron való bővítés és a menedéket kérők asszimilálódási készségének a hitében politizált, hogy ez már szemellenzőként működött. Persze, ez csak néhány eleme a nézeteltéréseknek, és ki tudja, talán szükség volt erre a kijózanító lépésre, különben nem változik semmi.
A török népben viszont bízom, előbb-utóbb leváltják Erdogant, és visszatérnek a demokrácia rögös útjára. :)
szágon belüli nemzetségek vitája!A 3.ill. 4. generáció már megszokta a nyugati életmódot!Én voltam már Törökorszába,
és meg is értem azokat,akik maradni akarnak!
Régebben tervezgettem egy török utat, de ma már nem vágyom rá. Engem elriasztanak a politikai anomáliák, akkor is, ha az ország gyönyörű, és még nem tapasztalni a gazdasági visszaesés romboló hatását.
Szerintem, röviden előrebocsájtva a mondanivalómat, nincs is helyük az Európai Unióban!
Anglia már megtette az első lépést az elszakadáshoz, szerintem helyesen, de erről később még értekezhetünk...
Franciaország, mint alapító, az EU elődje, az Európai Szén- és Acélközösség, egy 1951-ben alapított nemzetközi szervezet, amit 6 állam: Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia hozott létre az acél- és szénkészletek kezelésére a tagállamok területén. Küldetésük lejárt, Franciaország már nem is rendelkezik a Lotharingiai feketeszén és Elzászi vasérc készletekkel, sőt, mindkettőből behozatalra szorul.
A szervezet 1952 és 2002 között működött, küldetésük lejárt, túlhaladott.
De a legnagyobb veszély, ami az urópai Uniót fenyegeti részükről, az éppen a volt nagy gyarmattartó létükből fakad. A gyarmataikról beáramló néger és egyéb nemzetiségek. Ez az elnégeresítés, ami felszámolja Európát...! A vérkeveredés, amely elgyengíti az európai államokat, nem engedhető meg!
Elrettentő példának, elegendő említeni a Portugáliát és Spanyolországot, ahol a kezdeti hatalmas gyarmatosítások következtében beáramlott dél-amerikai, karibi-, és egyéb szigetvilágokból az országok teljes fizikai ellenálló képességük leépüléséhez vezettek.
többé visszamenni a szüleik,nagyszüleik országába!!Úgy akarnak élni,mint a helyi lakósság!A szülők spóroltak,hogy
otthon telket,házat vásároljanak,de azzal nem számoltak,hogy a gyerekek maradnak a nyugaton! Én megértem miért!
Főleg a lányok próbálnak az apákkal szembeszegülni!Őket még idegenben is úgy akarják nevelni mintha a Boszpo-
rusznál élnének! Hányszor jöttek hozzám a lányok:Te,milyen műszakban lesz az apám ekko rés ekkor mert az anyuval
egyedül szeretnénk moziba menni,kávét inni fejkendő nélkül!Hála,hogy az Erdogán keze nem ér el a nyugatig,!...
Csak az Orbánig,és az is csak úgy hogy a Birnbaum&Finkelstein páros a "sorosozás" közben hozta pl.az Orbánnal
is össze! Nem a Gül-baba türbéje miatt jött látogatásra!
Laikusként is úgy látom Angliát mint lecsúszófélben lévé államot, nem mint egy birodalom fejét. A Brexit "győzelme" menekülési hullámot idézett elő az uniós polgárok körében, ami csak részben lehet öröm az angol társadalomra nézve, mert kénytelenek lesznek ellátni ők maguk azokat a munkaköröket, amelyeket a lengyel, román, bulgár, magyar munkavállalók vittek eddig. A fiam csak azért nem lépett , mert most is egyetemre jár, és azt nem fogja otthagyni, de tudja, hogyha menni kell, hol akar letelepedni - nem jön haza, mert nemcsak anyagilag éri meg Nyugaton élni, olyan szabadságot , önmegvalósítási lehetőséget biztosítanak a fejlett államok, amelyről itthon csak álmodozunk egyelőre.
Szerintem eltelik néhány év, és új szelek fognak fújni. Az orosz-kínai páros rákényszeríti a fejlődésre Európát - minden rosszban van valami jó! - és a szövetségeseit. Nem csak azért mondom, hogy Anglia visszatér az unió berkeibe, mert ezt szeretném látni, hanem, mert logikusnak, törvényszerűnek érzem, a klasszikus birodalomépítés kora - még ha az neokolonista jelleget ölt is - lejárt, a demokratizmus , a szabadság elemi igénnyé válik, s az ezt az utat járó társadalmak erős szövetséget kötnek egymással.
Elkerülöm a hurráoptimizmust, tudom, hogy nagyon nehéz évek jönnek, mert az autokrácia olyan látszatbiztonságot kínál, amely vonzó lehet a magukban bizonytalan emberek számára, és ezt az emberi gyengeséget, az élettől való félelmet egyes politikusok a végsőkig ki fogják használni, de: a haladást lehet akadályozni, ideiglenesen feltartóztatni, azonban kiiktatni, megsemmisíteni, kiölni az
igényét , lehetetlen. És, aki ezt nem érti, az semmit nem lát az élet törvényeiből, következésképpen bukásra van ítélve.
Óriási kihívást jelentenek az afrikai államok, a békétlen iszlám közösségek, a Közel-Kelet és a neofasizmus. Van mit megoldani, de kedvenc görög drámámból idézek: " Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb. "
:)
Hatalmas potenciál rejlik bennük, erősebbnek érzem a fejlődési igényüket mint a kínai társadalomét, amely pedig rengeteget adott a múltban az emberiségnek.
Ha Európa, az USA, Törökország, India, Japán , Dél-Korea, Kanada, Izrael összefog, akkor olyan haladást érhet el általuk a világunk, amely húzóerőt jelent az elmaradott vagy kevésbé fejlett országok számára. Előbb-utóbb - de belátható időn belül - fordulatot várok az oroszoktól, és, talán ebben a században Kína is irányt vált.
Nagyon izgalmas! Szeretnék még a földre inkarnálódni! De, azért ezt még átgondolom! :))
Lehet, hogy nem kéne felsorolást tartani? Ráadásul, ez a "lista" elsősorban az én elgondolásom.
Azt hittem ,hogy eldobom magam,amikor a "Ramadán" (sokfelé "Ramazán") végének reggelén odajöttek hozzám,
megfogták a jobb kezemet,és meghajolva a homlokukhoz emelték.Azután kiderült,hogy minden általuk tisztelt idősebb
férfinek az kijár! A fiatallabbak egyszerűen "Jozef babá"-nak szólítottak a tegeződés ellenére is! Érdekes volt,de meg-
szoktam! Még néha ittunk is egy kis erőset ("Raki),"amire azt mondták:"Allah messzire van,és nem is akarja látni"!
" a magyar egészségügy oltárán,de nem önként, áldozták fel magukat! (:-()
Az pedig dühítő is, ha valaki az egészségügy hibájából távozik.
Magyarországon ma erős és kiterjedt ez az érzelem.
A barátság - nem a haverok vagy a jó ismerősök, kedvelt kollégák sorára gondolok - felemel. Nekem a saját nememmel nem sikerült maradandót létrehozni, kivéve talán az anyósomat, a férfiakkal mindig jobb, értékesebb kapcsolatot tudtam ápolni. Biztosan nem véletlen, hogy fiaim vannak. :)
jóval később jöttük rá a turpisságaira!
Új hozzászólás