Fájdalmas szorítóban Orbán: Canossa-járás vár rá a Francia és Szlovén választások tükrében

Tegnap a szlovén és a francia választás is eldőlt. 41 mandátuma lesz Robert Golob balközép Szabadság Mozgalom elnevezésű új formációjának, illetve Franciaországban a szavazatok 58,2 százalékával újra Emmanuel Macron fölényes győzelmet aratott. 

Kép: Facebook/Orbán Viktor 

Láthatóan darabokba hullott az új jobboldali tengelyről szóló orbáni álom. Illetve Szlovénia is nagy meglepetéseket tartott, hiszen mindössze csak 28 képviselői helyet szerzett az eddigi kormányfő Janez Janša pártja, a Szlovén Demokrata Párt. Mivel a kormánytöbbséghez 46 fő kell, ez a természetes szövetségek alapján a három balközép pártnak sikerülhet, mert az SDS és a NSi, vagyis a két jobbos párt csak 36 mandátumnál jár, míg a másik három pártnak együtt

52 képviselői helye is lehet.

A tét Magyarországról nézve is nagy volt, hiszen Orbán Viktornak fontos szövetségese az Európai Unióban Janez Janša miniszterelnök. Orbán ezért több fronton is támogatta Janšát:

egy extra képviselővel és a jobboldali pártmédia életben tartásával.

Azonban még ez is kevés volt Janšának a hatalom megtartásához, aki most minden erejével próbálta titkolni azt hogy, milyen szoros szövetségese volt eddig a magyar miniszterelnöknek.

Franciaországban pedig, húsz év után egyébként Macron az első, aki újrázni tud az elnökválasztáson. A viszonylag kényelmes győzelem komoly önbizalmat adhat a régi-új elnöknek, a választások egyben azt is megmutatták, hogy

a szélsőjobb közelebb került a hatalom megszerzéséhez Franciaországban, mint bármikor korábban.

Győzelmének aránya bőven elmarad Charles De Gaulle 1958-as 78,5 százalékától, vagy Jacques Chirac 2002-es, rekordot jelentő 82,2 százalékától, Valéry Giscard d’Estaign, François Mitterand, Georges Pompidou, Nicolas Sarkozy és François Hollande eredményét is felülmúlta.

Ám egy másik álláspont szerint, ha Le Pen nyert volna, öt keserves év állna Orbán előtt. Magyarországnak nem volna számottevő barátja az unióban, hanem főleg haragosa, miközben az állítólagos elvtársai kiszámíthatatlanabbak volnának Brüsszelnél. 

A két ország úgynevezett nacionalizmusa sem hasonlít egymásra. Orbán Magyarországa harcban áll Brüsszellel, Le Pen Brüsszelt a saját elképzelései szerint akarta volna átgyúrni.

A Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB közel négymilliárd forinttal támogatta meg Marine Le Pen kampányát. Korábban a politikust egy Kremlhez bekötött orosz-cseh pénzintézet finanszírozta, ám 2017 után a francia törvények megtiltották, hogy elnökjelöltek EU-n kívüli banktól vegyenek fel hitelt.

Ha Le Pen nyerne, először fordulna elő, hogy Magyarország alapjaiban befolyásolta egy nyugat-európai állam politikáját.

Most pedig biztosak lehetünk abban, hogy nem lehet üdítő Orbán számára, amikor egyszerre szemben találja magát Brüsszellel, Berlinnel és Párizzsal.

Orbán személyesen, de Magyarország is teljesen elszigetelődne Nyugaton.

Pontosan látható, mi vár Orbánra: Canossa-járás. Ennek első elvárt lépése lesz, hogy vissza kell hoznia a rajongóit onnét, ahová vezette őket nevezetes Brüsszel–Moszkva-hasonlatával.

Az viszont így is kijelenthető, hogy történelmi reformok indultak el az Európai Unióban a koronavírus-válság és az orosz ukrán háború hatására, és az integrációs lendület mind további előrelépéseket hozhat.

A kontinens politikai vezetése régen volt ilyen egységes, nagy az egyetértés az együttműködést illetően. Különleges helyzet, de eközben erősödnek az eddig nagyrészt ellenzékben levő nemzeti-szuverenista erők is, akik célja pont az EU-s integráció visszafordítása. A francia elnökválasztás megmutatta, hogy Emmanuel Macron duplázásával, folytatódhatnak a reformok, és tovább haladhatunk a politikai egység felé.