Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja, akár Magyarországnak is címezhette volna a beszédét.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a vallás és a meggyőződés szabadságára vonatkozó uniós iránymutatások 10. évfordulója alkalmából tartott vitán Jourová azt monda: mivel egyre több a feszültség és a megosztottság a világban, az Európa Unió számára kötelező fellépni az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia védelmében az unión belül és kívül egyaránt.
Az uniós bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy megvédi a vallás és a meggyőződés szabadságának értékeit, valamint valamennyi vallás képviselőjét és követőjét az erőszak, a megkülönböztetés, a megfélemlítés és a támadásokkal szemben
– mondta.
Az Európai Unió minden vallás számára egyenlőséget biztosít, együttműködik a vallási és civil szervezetekkel azért, hogy megvédje a hívők és nemhívők jogait. Biztosítja továbbá mindenki számára, hogy valláshoz tartozhasson, vagy valamilyen meggyőződéssel rendelkezzen – húzta alá.
Elítéljük az erőszakot akkor is, ha egy vallás nevében követik el, ahogy azt is, ha egy vallás nevében lépnek fel az LMBTQ-közösségekhez tartozókkal szemben
– fogalmazott. „Az EU együttműködik az általános, globális normákat meghatározó ENSZ-szel, figyelemmel kíséri a fejleményeket, és saját kezdeményezések és finanszírozás révén is támogatja a vallásszabadságot” – tette hozzá az uniós biztos.
Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, a szabad vallásgyakorlás elsősorban emberi jogi kérdés. Az uniós döntéshozók többsége sajnos mégsem ismeri el ennek az alapvető jognak a fontosságát az egyének és a társadalom életében – jelentette ki.
A KDNP alelnöke emlékeztetett:
a különböző jelentések, a tudományos kutatások, valamint a terepen szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy ma is példátlan üldöztetés éri a hívő embereket a világban. A világ népességének mintegy 84 százaléka azonosul valamilyen vallási közösséggel. Eközben 2021 óta a világ 40 országában öltek meg vagy raboltak el embereket hitük miatt. Ki kell mondanunk: a világ legüldözöttebb vallása ma a kereszténység. Az elmúlt év során nemzetközi felmérések szerint 5621 keresztényt öltek meg hitük megvallása miatt, a gyilkosságok 90 százaléka Nigériában történt – tájékoztatott.
A néppárti politikus szerint az EU súlyos hitelességi problémával küzd: "a vallásszabadság védelme a drámai helyzet ellenére még mindig nem része teljesen az uniós külkapcsolatoknak". A fokozódó üldöztetés ellenére az Európai Bizottság például három évig habozott az unión kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízott kinevezésével – emlékeztetett.
A kereszténydemokrata EP-képviselő hangsúlyozta: valódi mérföldkövekre van szükség az EU-ban és az unión kívüli országokban működő vallási közösségekkel folytatott párbeszédben. Noha a jogi keret adott, valójában semmilyen tartalmi eszmecsere nem zajlik az érdemi uniós döntések meghozatala előtt.
A világszerte növekvő vallási intolerancia elleni közös fellépés ugyanakkor nem tűr további halasztást
– tette hozzá felszólalásában Hölvényi György
Mert pillanatnyilag most ezt az egyik választáspropagandai vezérmotívumnak használja! Közpénzen.