2022 októberében komoly válság uralkodott a Fehér Házban, miután Joe Biden elnök lehallgatott orosz telefonbeszélgetésekre hivatkozva azt állította, Putyin nukleáris fenyegetése bármelyik pillanatban valósággá válhat – jelentette a New York Times.
2022. október 6-án Joe Biden amerikai elnök egy New York-i rendezvényen elmondott beszédében arra utalt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetéseit komolyan kell venni.
Fotó: NASA Climate Change
Az elnök akkori figyelmeztetése szerint a kubai rakétaválság óta először merült fel komolyan a lehetősége egy nukleáris fegyver bevetésének. Biden nyomatékosította, erre nem a jövő "egy homályos pillanatában", hanem néhány héten belül sor kerülhet.
A lehallgatott orosz kommunikációból kiderült, hogy az orosz hadseregben nem csak megemlítették a nukleáris arzenál használatát, hanem
AZ EGYIK LEGMAGASABB RANGÚ OROSZ KATONAI PARANCSNOK KIFEJEZETTEN A FEGYVER CSATATÉREN TÖRTÉNŐ FELROBBANTÁSÁNAK LOGISZTIKÁJÁRÓL FOLYTATOTT MEGBESZÉLÉSEKET.
A Krím elleni ukrán támadás jelenthette volna a Vörös Vonal átlépését
A CIA akkori jelentése szerint, ha az ukrán erők jelentős sikereket érnek el az orosz védelmi vonalak ellen és megpróbálnák visszafoglalni a Krímet, az orosz nukleáris fegyver bevetésének valószínűsége 50 százalékra emelkedhetett volna.
Végül a "nukleáris paradoxon", vagyis az, hogy "minél nagyobb sikereket érnek el az ukránok, annál valószínűbb, hogy Putyin nukleáris fegyver bevetésével fenyegetőzik", nem vált valóra, annak ellenére, hogy az ettől való félelem hetekig nyomasztotta a Fehér Házat - írja a Portfolio.
Korlátozott válaszcsapásban gondolkodtak Washingtonban
Washington teljes titokban elkezdett felkészülni a lehetséges válaszlépésekre is, miközben a tengerentúlon senki nem tudta igazán, milyen típusú nukleáris támadásra készül Vlagyimir Putyin. A munkacsoportok végül egy olyan válaszlépést dolgoztak ki, amely értelmében az Amerikai Egyesült Államok csak korlátozott, hagyományos fegyvereken alapuló válaszcsapást indított volna, habár a célpontok így is a nukleáris fegyvereket indító egységek lettek volna.
Ezzel egy időben pedig a diplomácia fogaskerekei is mozgásba lendültek: Antony J. Blinken külügyminiszter felhívta orosz kollégáját, ahogyan Lloyd J. Austin védelmi miniszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is. Olaf Scholz német kancellár pekingi útja során pedig átadta a hírszerzési jelentést Hszi Csin-ping kínai elnöknek, aki nem sokkal ezt követően a nyilvánosságnak szóló beszédében jelezte, Kína nem támogatja nukleáris fegyverek bevetését az ukrán konfliktusban.
Nem sokkal később Biden találkozót szervezett az SZVR (orosz külföldi hírszerző szolgálat) vezetője és a CIA igazgatója, William Burns között. A tárgyalás eredményeként, Burnsnek sikerült "megértetnie" Szergej Narsikin kollégájával, hogy Washington nukleáris fegyver bevetése esetén sem hátrál ki Ukrajna mögül – továbbá, hogy ez milyen következményekkel járhat Moszkva számára.
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás