Tízezrek hagyják el Magyarországot

@Atha: Barátom! Minekután körbejártad a világot visszajutottál a kiindulási helyedhez. Vajh' mi késztetett szeretett hazád elhagyására anno? Az itt maradottak végig harcolták vagy szenvedték ezeket az éveket. Miért is mennek el az emberek szülőföldjükről? Úgy gondolom, h tévedsz ha arra a következtetésre jutottál, h ezek az emberek nem akarják szeretni a hazájukat! Itt élned, halnod kell? Itt élni és boldogulni szeretne még a legegyszerűbb igényű ember is. Ne itélkezz, mert téged is megitélnek.

@Everest: Sosem éltem huzamosabb ideig Magyarországon de 1998-ban az 1997-ben megnyert Philip farkas emlékverseny megnyerése után pl. konkrét felkérésem volt arra hogy a Wiener Simphonikerben folytassam a pályafutásom.Akkor úgy mentek a dolgok itthon hogy azt mondtam nem megyek. Az Nemzeti Filharmonikus Zenekarban játszottam gyakorta akkoriban és a Budapesti Johann Strauss zenekarban voltam szólamvezető. Jól kerestem, ráadásul bekerültem a popmocsárba ahol megcsapott a mozdony füstje. Ma az akkori pozíción egy magyar kolléga dolgozik, tanít mellette a főiskolán és zenekari titkár lett kb 10.000 eur havi jövedelem mellett. Csak 220 km és mégsem mentem. Akármekkora szar van itthon nem irigylem tőle, mert mikor lemegy a piacra úgy köszön a hentesének hogy 'guten tag', én meg úgy hogy szevasz Tibikém.
Lehet hogy kiröhögsz de nekem ez megért ennyit.
Balassagyarmati "Civitas fortissima" körbéli emberből lettem igazi újlipótvárosi, pesti srác. Évente 3-6 hónapot most is külföldön kényszerülök dolgozni de sosem tudnám ténylegesen megváltoztatni a hazámat. Nem ripacs magyarkodásból hanem mert szeretek itthon lenni. Utánozhatatlan hangulata van a Pilisben elköltött vadászat terítékén a ropogó tűz mellett kürtölni. Tegnap ebben ismét részem lehetett, mint az elmúlt 20 évben nagyon sokszor.
Természetesen átérzem és megértem a kisemberek (én is az vagyok!) napi gondjait, 12 éve járom a kistérségek színpadjait, elég polgármesterrel beszéltem hogy tudjam, nagyon nagy a baj. ...és ami ijesztő hogy még nem vagyunk az alján!
Ami bennem munkálkodik az az hogy ebben a retekben minden segítő kézre szükség van, össze kell kapaszkodni és tenni a közösségünkért mindenfajta ócska szar pártoskodáson túl. Ami miatt apolitikussá váltam az nagyon egyszerű. Bármelyik banda jött mindig rosszabb lett. Egyre lejjebb és lejjebb. Ami a legnagyobb bűnük hogy ez a társadalom vicsorogva száll fel a villamosra és a legkisebb vélt vagy valós sérelemért vérét venné a mellette állónak.
Kínába megyek...

@Everest: Hülye vagyok bocsi! Az első mondat helyesen: "Sosem éltem huzamosabb ideig külföldön de 1998-ban az 1997-ben megnyert Philip farkas emlékverseny megnyerése után pl. konkrét felkérésem volt arra hogy a Wiener Simphonikerben folytassam a pályafutásom."
:-)

@Atha: Kedves barátom! Megértelek és nem nevetlek ki. Életünk nem könnyű álom. Ide születtünk, ezt kaptuk a Sorstól: oldjuk meg! Regénybe illő életed sem volt könnyű. Véleményeddel, szavaiddal jórészt egyet is tudok érteni. Magam is osztom azt a véleményt, h a rendszerváltás morális és egzisztenciális válságba vitte ezt az országot, ezt a népet. Szomorú látvány a sok hajléktalan nyomorult ember. A csikkszedő, kéregető, lezüllött ember. A politikai ellenlábas emberek gyűlölködése. Az értelmiség meghunyászkodása. Nem értem, nem értem...! A kiutat én sem látom még, de talán van remény! Üdv

@Everest: Van kiút!
Szeretni!
Békesség!
:-)

Atha @Everest: Válasz erre Tetszik tegnap, 11:24 Jelentem

"Kínába megyek... "

Héjjj! Itt még sok lemaradt ám!