Szigetvár - I. Szulejmán (1495–1566) császár szívét keresik magyar és török tudósok. Régi térképeket, ősi krónikákat és legendákat bújva, a legmodernebb technikák segítségével próbálnak a törökök legnagyobb és legnépszerűbb uralkodójának maradványaira és emlékeire bukkanni.
Forrás:
Blikk
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Mindössze el kell menni Turbékba - amely egy község Szigetvár külvárosa ma már.
Katolikus búcsújáróhely, viszont ez azért érdekes, mert a község neve a "Türbeh" török szóból ered.
Ez síremléket jelent, olyan mohamedán kegyeleti helyet, mint Európában a sírkápolna, vagy kripta.
A történet Szigetvár honlapjáról:
... " Az ostrom során meghalt a török sereg vezére, II. (Nagy) Szulejmán szultán. Halálhírét a török főemberek sokáig titokban tar- tották, s „Szulejmán Khán testét a sátorban titokban eltemették; szívét s a körülötte lévő testrészeit és máját arra a helyre temették el, ahol most a Türbeh van" - írja kb. száz évvel később Evlia Cselebi, török utazó és történetíró. A törökök erre a helyre egy nyolcszögletű, aranyozott kupolájú márvány síremléket emeltek. Turbék mindmáig a mohamedánok egyik szent helye, zarándokhelye Európában.
Szulejmán türbéjét a XVII. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek. Ezt a XVIII. század utolsó harmadában átépítették, bővítették. Főoltárára a Segítő Boldogasszony képét tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kápolna, a kegyhely gondozására egy ferences remete telepedett itt le. A templom mögött felépített remetelakban a közelmúltig éltek remeték.
Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye. A mohamedán törökök máig fontos szent helye, erről tanúskodik a kegytemplom elején lévő emléktábla is." ...