Komolyzenei szuperközpontot akar a kormány

Komolyzenei szuperközpontot hozna létre a kormány az index.hu információi szerint: a csúcsszerv a Magyar Állami Operaházat, a Művészetek Palotáját, a Zeneakadémiát és az Országos Filharmóniát fogná össze. Az MTI kereste az ügyben a koncepció egyik kidolgozóját, Batta András kormánybiztost, aki azonban a döntés megszületéséig nem nyilatkozik. Az Opera és a Művészetek Palotája ellenzi a központosítási terveket.

Az új szerv ellenőrizné az intézmények szakmai és gazdasági működését, ők adnák a pénzt is. Az erről szóló, egyelőre nem nyilvános előterjesztést jövő szerdán tárgyalja a kormány – olvasható az Index írásában.

A cikk szerint az új központ 2014. július 1-jén állna fel, az intézményrendszer 2015 januárjára alakulna át teljesen. Az Opera és a Zeneakadémia üzemeltetése, irányítása teljesen átkerülne az új központhoz, a filharmónia és a Művészetek Palotája esetében a változás a tulajdonosi jogokat érintené, vagyis az új központ az általa kinevezett vezetőkön keresztül érvényesíthetné az akaratát. A döntés velejárója, hogy az Opera részeként a Magyar Nemzeti Balett, a Művészetek Palotájával a Nemzeti Táncszínház, továbbá a Filharmóniai Társaság Zenekara is a központhoz kerülne – olvasható a cikkben.

A portál úgy tudja, hogy az előterjesztést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Batta András kormánybiztos, a Zeneakadémia korábbi rektora jegyzi.

Az MTI megkeresésére Batta András azt közölte: amíg nem születik döntés, nem tud reagálni a sajtóban megjelent hírekre.

Az Operaház az MTI kérdéseire küldött írásos válaszában hangsúlyozta: semmiképp sem tudják támogatni a központosítási törekvéseket, hiszen az intézmény "130 éve, megalapítása óta önállóan gazdálkodó, programtervező és megvalósításra is képes apparátussal rendelkező egysége, ezért magasan a legnagyobb kulturális vállalata a mindenkori Magyar Államnak".

A közlés szerint az Opera, a Művészetek Palotája és a Zeneakadémia vezetői rendszeres, informális találkozókat tartottak az elmúlt két és fél évben, amelyeken közös projektek ötletelése, tapasztalatcsere, lobbiszervezés folyt. Batta András kormánybiztosi kinevezése óta két alkalommal ültek le, és ekkor szó esett bizonyos központosítási törekvésekről is, a mostani előterjesztés szövege azonban "gyökeresen eltér attól a tematikától is, amelyről korábban, érintőlegesen szót váltott a három vezető" – olvasható a tájékoztatásban.

Az operaházat a kormánybiztosi előterjesztés megírásába nem vonták be, annak szövegét szerdán kapták kézhez a kulturális államtitkárságtól, ám mivel az nem nyilvános, arról nincs felhatalmazásuk nyilatkozni.

Ugyancsak hangsúlyozzák, hogy az operaház tavalyi mutatói alapján teljesítőképessége csúcsára érkezett, látogatottsága megkétszereződött: az Erkel Színház újranyitásával és társadalmi felelősségvállalási programjaival – a párizsi mellett – a világ egyik legnagyobb integrált operaházává vált. Mivel a dalszínház "intézményes formában Magyarországon egyetlenként felel az opera- és balettjátszásért, önállóságának megtartása nemcsak az elődök munkájának tiszteletén, de a racionális gondolkodáson és a művészi fejlődés esélyének lehetőségén is nyugszik" – közölte az operaház.

A Művészetek Palotájának álláspontja szerint "Batta András előterjesztése és annak megvalósítására tett javaslatai szakmailag megalapozatlanok, ténybeli tévedéseken alapulnak, egyben veszélyeztetik a magyar kultúra sokszínűségét", háttérbe szorítják a művészeti oktatást – olvasható az intézmény MTI-hez eljuttatott írásos összegzésében. "A megnevezett intézmények szakmai profilja, gazdálkodásának jellege és feladatai oly mértékben térnek el, igényelnek önálló művészeti gondolkodást, kapcsolatkezelést és gazdálkodást, hogy az összevonásukra vonatkozó gondolatok felmerülésének nincs értelmezhető szakmai alapja" – emelik ki.

A Művészetek Palotája szerint a tervezet nem veszi figyelembe a Batta András kormánybiztos november végén adott tájékoztatásával kapcsolatos szakmai ellenvéleményüket, sőt a téves alapkoncepciót továbbterjeszkedve bontja ki.

A Művészetek Palotája reagálásában megjegyzi azt is, hogy az érintett zenei intézmények közötti szakmai együttműködés jelen felállásban is évek óta kitűnően működik, amire kiváló példát jelentenek többek között a 2014. évi Budapesti Tavaszi Fesztivál közösen szervezett projektjei.

A Zeneakadémia rektorát, Vigh Andreát az MTI-nek pénteken délutánig nem sikerült elérnie.