Watchmen

Hazajöttem a külföldi útról, és az első utam a moziba vezetett. A Watchment algitól kaptam kölcsön egy jó fél éve (te jó ég, illene már visszaadni), és teljesen kész lettem tőle, azóta úgy várom a filmet, mint a kis pockok a Mikulást. Megvettem a magyar verziót is, aztán a pocsék fordítás miatt letettem hamar, de ez nem von le semmit abból a tényből, hogy az a képregény egy műalkotás, egy remekmű. Nem olvasok gyorsan angolul, ráadásul nem éppen könnyű szöveg, de úgy rákattantam, hogy csak pár éjszaka kellett a kivégzéséhez. Közben felváltva hol a hideg rázott, hol teljesen fel voltam dobva, hol izzadt a tenyerem az izgalomtól. Lehetetlen letenni, de azonosulni is képtelenség vele – a mondanivalója, az érvei, a látásmódja iszonyatos, megrázó és erkölcstelen, ugyanakkor maga az egész egy nagyon átgondolt és felépített, komplex, mély értelmű alkotás, ami előtt nem lehet nem megemelni a kalapot.