Krausz Gábor a kormány családpolitikájáról a Mandinernek azt mondta, dicséretes a szándék, hogy minél többen legyünk mi, magyarok.
A Mandinernek adott interjút Krausz Gábor sztárséf, amiben magán- és közéleti kérdésekre is válaszolt a kormányközeli lapnak.
Krausz Gáborral a többi között Tóth Gabival történt válásáról is beszélt. Elmondta: karácsony előtt egy másfél órás tárgyaláson bontották fel a házasságukat, békésen.
Felnőtt emberek vagyunk, mindketten továbbléptünk, a kapcsolatunk pedig, már csak a kislányunk miatt is, konszolidált, hiszen a közös gyermekünk összeköt minket. Márpedig mindkettőnknek az ő érdeke a legfontosabb
– fogalmazott.
Hozzátette:
Idén végre megtapasztaltam, hogy mi a karácsony lényege, a mostanihoz hasonló békességet és nyugalmat ugyanis még nem éreztem. Korábban arról szólt az ünnep, hogy mindenki meg akart felelni mindenkinek, most viszont – a körülmények ellenére is – az eddigi legmeghittebb, legnyugodtabb szentestét éltük meg, közösen a családommal. Gyakorlatilag Hanni lányom is végig velem volt, egy napot töltött az anyukájával. Szóval olyan igazi boldog karácsonyunk volt.
Különválásukkal a magyar sajtó kiemeltem foglalkozott, erről Krausz azt mondta, hogy bár direkt nem kereste a róluk szóló cikkeket, amik szembejöttek vele, azokat elolvasta.
Leginkább persze a Dancing With the Stars idején érdeklődtem, de nem is annyira az izgatott, hogy mit írnak a válásunkról, inkább az, hogyan ítélik meg az emberek a botlábú séf szereplését, aki szép lassan kezd feltámadni hamvaiból. Rosszindulatú emberek nyilván mindig lesznek, de aki a nyilvánosságban éli az életét, az megtanulhatta, a kommentelők csak a felszínt látják, nem magát az embert, nem a lényeg érdekli őket
– mondta a séf, aki elmondása szerint mindig igyekszik négyéves kislánya, Hannaróza érdekeit szem előtt tartani, ezért nem nyilatkozott a szakításról sem.
Tóth Gabi korábban szerepet vállalt a kormány családbarát kampányában, ezért Krausz Gábort is megkérdezték, jó iránynak tartja, hogy a kabinet a családbarát kormányzást hangsúlyozza.
Úgy gondolom, nem lehet vitatni azt a tényt, hogy az előző tizenhárom évben rengeteg segítséget kaptak a magyar családok, ezt a mindennapjainkban is tapasztalom, és a környezetünkben is érzékelem. Sokan döntenek a családalapítás mellett, és azt látom, akik korábban csak egy gyermeket terveztek, most másodikat, sőt harmadikat is vállalnak a támogatásoknak köszönhetően. Ezek az intézkedések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kiszámíthatóbban, biztonságosabban tudjanak tervezni a családok. Ez a politikai hozzáállás szerintem dicséretes, és a szándék is látszik mögötte, vagyis hogy minél többen legyünk mi, magyarok, amivel messzemenőkig egyet tudok érteni.
Krauszt a gyermekvédelmi törvényről is kérdezte a lap.
a gyermekvédelmi törvényt, amely idehaza és nemzetközi szinten is nagy port kavart. Apaként hogyan viszonyul a kérdéshez, jogos a kormány fellépése?
Összetett kérdés ez. Egyrészt óriási bátorság volt a kormány részéről meglépni, hiszen bizonyára tudták a döntéshozók, hogy falakba fognak ütközni. Azt azért hozzáteszem, én sem gondolom, hogy attól, ha valaki elolvas egy könyvet, amelyben homoszexuális párok beszélgetnek, automatikusan homoszexuális lesz. Másokat viszont érzékenyen érinthet az ilyen típusú tartalom. Mellesleg én sem örülnék, ha az óvodában öt-hat éves gyerekeknek tartanának olyan foglalkozásokat, mint amilyeneket látunk nyugaton. Amikor eldöntöttük, hogy a kislányunkat alapvetően csak kivételes alkalmakkor mutatjuk meg a nyilvánosságban, mi is húztunk egy határt. Bár szülőként büszkék vagyunk rá, és legszívesebben világgá kürtölnénk, hogyan cseperedik, tisztában vagyunk ennek az árnyoldalaival és azzal, hova kerülhetnek ki a képek, és milyen céllal. Nehéz eldönteni, hol van a határ, de a kormány meghúzta ezt a vonalat, és ha egyszer törvénybe iktatták a szabályokat, mindenkinek be kell tartania. Szülőként szeretném majd én eldönteni, hogy mikor és milyen formában történjen a gyermekem szexuális felvilágosítása
- mondta Krausz.
A migráció is szóba került, Krausznak erről is megvan a véleménye.
Most voltam Bécsben, ahogy látom, elég durva a helyzet. Gyerekkoromban sokat jártam kint a rokonainknál, és az osztrák főváros ma már cseppet sem hasonlít az akkori önmagára. A belvárosban laktam, és őszintén szólva nem mertünk sétálni a parkban, olyan helyzetet tapasztaltunk. Kilenc évet éltem Londonban, így tudom, hová tud fajulni a nagy multikulti. A sokszínűség, az, hogy turistaként Londonban egy utcán belül fel tudod fedezni a teljes Közel- és Távol-Kelet gasztronómiáját, egy darabig izgalmas tud lenni. De egészen más helyzet, amikor ennyire látványosak és érzékelhetők a kulturális különbözőségek. A folyamatot lehet lassítani, de látva, mi történik Párizsban, Brüsszelben, Bécsben, Berlinben, Londonban, nem gondolom, hogy visszafordítható lenne.
Az interjú további részében egyebek mellett az izraeli háború nyomán fellángoló antiszemitizmusról, az ukrajnai háborúról, Budapest zsúfoltságáról, a magyar gasztronómia helyzetéről és Krausz „hithű fradistává” válásáról is szó esik.
Ez eddig sem volt másképp.
Ezért sem értem, a kormány milyen alapon avatkozik bele ebbe is.