Az Apple saját szabványa jobban teljesített Androidon, mint iOS-en (ha hülyén használják)

Az Aislelabs fogott egy csomó telefont, és megnézték, hogyan meríti az akksit a Bluetooth iBeacon folyamatos használat esetén. Az egésznek nincs sok értelme, hiszen egy órán keresztül kínozták folyamatosan a készülékeket, miközben a való életben a háttérben történik a szkennelés, jóval energiatakarékosabb módon. Ráadásul a Bluetooth Low Energy szabvány miatt az energiafelhasználás a legkevesebb bajunk, hiszen egy jelszóbeírással több energiát veszít a készülékünk, mint ezzel (12 óra alatt kevesebb mint 1 százalékot merít az iBeacon hétköznapi körülmények között). Mégis tanulságos az eredmény, mert pár androidos készülék sokkal jobb eredményt ért el az Apple saját szabványát használva, mint az Apple: Főleg az alacsony beaconok esetén látszik a különbség, illetve értelemszerűen a régebbi Bluetooth chipsetet tartalmazó készülékek rosszabbul teljesítettek. Mégis, az iPhone 5-ben és a Nexus 5-ben ugyanaz a generáció van, ugyanazt a Bluetooth LE-t használják a csomagok fogadására és küldésére, akkor mi lehet a különbség? Mitől ég be ennyire az iPhone? Egyrészt azért, mert az iPhone-okban kisebb az akksi, mint az androidos társakéban, így természetesen nagyobb részét zabálja fel a meglévő tartalékoknak. A tesztelők szándékosan hülyén használták a szolgáltatást, nem bízták rá a készülékre a menedzsmentet, hanem folyamatosan szkennelgettek. Ez azért félrevezető, mert elvileg okosabb iOS-en az iBeacon, mint más készülékeken. Korlátozza a háttérben futtatható iBeacon-ellenőrző folyamatokat, míg Androidon nincs ilyen korlátozás. Látszólag a Moto G a király, de tegyük hozzá, hogy az iBeacon jeleknek csak egy kis részét volt képes feldolgozni, mintegy 25-33 százalékot. Mivel nem dolgozott rendesen, nem is fogyasztott sokat. Mi az, amit mégis tanulhatunk a jelentésből? Mondjuk azt, hogy láthatóan gyorsan fejlődik a Bluetooth LE szabvány, és az eleve alig fogyasztó adatátviteli lehetőség egyre jobban kíméli az akksit. [...] Bővebben!