A minisztérium hadat üzen a természeti körülményeknek

És akkor mit is tesznek ennek érdekében? Ez sajnos nem derült ki a cikkből.

@human: Jó a kérdés, amihez hozzátenném: lehet egyáltalán tenni valamit az időjárás szeszélyessége ellen?! Azzal, hogy "talajközpontu termelés" lesz (?) még nem fogják "stabilizálni a szántóföldi növénytermesztés hozamát", hiszen akármilyen jó a talaj, a mag, akár a növények ellenálló képessége, egy aszály, egy árviz, vagy a jégeső u.ugy "elviheti" a termést.

@eszegfu: @human: Innen már csak egy lépés a régi vicc, a ,,mennyit fog fialni a koca,, kezdetű))))))))))))) Ez pont olyan lesz, csak még az okosok ezt nem tudják, mert búzát csak a lexikonban láttak a földön kint soha, egyébként most úgy néz ki jó termés lesz, persze még túl korai saccolni, mert jöhet szél, jég, szárazság, betegség, hiába a mezőgazdaság teljesítménye akkor mérhető mikor már a magtárban van, addig minden vagylagos!!!
Ez csak a ökörköri pofaszellőztetés volt értelme is pont annyi))))))))))))))

@eszegfu: @papa.49: Mikor az USA-ban a nagy gazdasági válság, munkanélküliség tombolt a kormányzat víztározókat kezdett el építeni. Ezzel munkát teremtett és a vízgazdálkodás is javult. Orbán meg stadionokat épít, aminek semmi hosszútávú haszna nincs. Egyre jó, a GDP adatokat lehet vele kozmetikázni.

@human: Igazad van, arra nem gondoltam, hogy pl. a szárazság ellen lehet viztározóval "védekezni"! Ugy általában támogatnám a sportlétesitmények létrehozását, ha az az átlag ember egészséges életéhez hozzájárulna, ez hosszutávon kifizetődne, de sajnos a stadionok -- hiába "nekünk épiti" O.V. -- tényleg csak a GDP szépitését jelentik.

@eszegfu: Én nem is értem, hogy a sportos élethez hol járul hozzá egy stadion. 2500 ember + tévénéző egy helyben ül 90 percet, issza a sört, tömi a nasit és kurvaanyázik. Én egy sportegyesületnek a tagja vagyok és bizony mi fedezzük a kiadásainkat. Mikor fogja a futball állami támogatás nélkül fenntartani magát a reklámokból és a jegybevételekből? Pedig ha mi meg tudjuk csinálni, akkor nekik miért nem sikerül?

Annak idején, az "átkosban" ezt úgy hívták, hogy intenzív mezőgazdasági technológia.
Kiépített rendszer volt, nagyüzemre optimalizált technológiákkal. ld. pl. IKR és társai.

Ezt '90 után Antal korányának sikerült ripityára verni.
Földosztás a zsellérnosztalgia jegyében
A hazai műtrágya gyártás szétverése.
A léalmáért kapottt műtrágyaszállítmányok megfúrása
A mezőgazdasági szakemberréteg szélnek eresztése (szakmából, országból)

Nem véletlenül sikerült a hazai termésátlagokat a '40-es évek szintjére leküzdeni, és ugyanolyan kitettséggel termelni, mint a '30-as években.

hát baszki,ez is baszottul ért hozzá

@human: 18:34 Félreérthető voltam: sportlétesitményen én nem a foci stadionokat értettem, hanem minden más sporthoz lehetőséget adó épitményeket. A mi településünkön is van egy "öregfiu" és egy óvodás foci egyesület. Ők is "támogatói kártyákból" (1-2 eFt, ki mennyit tud adni), tagdijakból, jegybevételekből (meccsenként kb. 10-25 eFt) tartják el magukat. Na persze a játékosok saját maguk és a mi örömünkre játszanak! "Nekik", mert azért nem sikerülhet, mert 1-1 közepes tudásu játékos is havi 500 eFt bruttót kap (melyet EKHO-val adóznak és igy a nettójuk 425 eFt) egy könyvelők körében végzett felmérés szerint. És sajnos ezt (és a klf. szakvezetők, edzők bérét is) akkor is kifizetik, ha nem jól játszanak, tehát hirdetésre és jegybevételre ezért nem is számithatnak... talán ezt a kifizetési rendszert kellene megváltoztatni...

@eszegfu: Az igazi foci az amit diákként vagy helyi szinten hobbiból űzünk mindenki örömére. Ami ezen túl van az már üzlet. És ha már üzlet, akkor üzleti alapon üzemeljen nyereségesen és ne az állam tartsa el. Amúgy elfogadom, hogy állami támogatás is legyen benne, de Orbánék ezt a biciklit is túltolták.
2013-ban az NB I-es futballcsapatok összesen 4 milliárdos veszteséggel zártak. Ezt gondlom Orábnék kipótolták a közösből. Továbbra sem értem, hogy hol éri meg ennyit költeni erre.

@human: Egyetértünk...

@human: Igen az öntözéssel lehet stabilizálni a termés hozamokat. Ez a hazai ártereken egyszerűen megoldható lenne, csak le kellene porolni árpád kori vízgazdálkodásunkról a "port". Ugyanis mind az árvíz elleni védekezésnek mind a mezőgazdaságnak az a jó, ha kiengewdjük az árt az ő terére. Az ártérre. Erre a mai országban kb húszezer km2-en volna is lehetőség.

www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html

@rdos: Ha nem is az Árpád kori technikával, de lehetne előnyt is kovácsolni az árvíz/aszály váltakozásból.

@human: Már bocsánat, de az árpád kori technika a mainál fejlettebb volt. Ugyanis gravitációsan vezették ki az árt annak a terére, és gravitációsan vezették ki a belvizet a folyókba (belvizeket ma szivattyúzzuk, a kiépített összes belvíz átemelő kapacitás a Tisza középvizi hozamát meghaladja). Igaz ehhez a mainál 20-50x-szer sűrűbb csatorna hálózat kellene. Nyomai a mai napig látszanak.

A török háborúk után "vettük át" a fejlett osztmarki - nyugati csatornázási technikát, ami kivétel nélkül állandó csapadék többletű területen alakult ki.

Előző linkemnél részletesebben is tárgyalja Takács Károly ezt a témát.

epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf

"nemcsak emelni kell a gabonafélék hektáronkénti terméshozamát, hanem azt magas szinten stabilizálni kell, aminek fő eszköze a magas színvonalú agrotechnológia lehet."

Meg persze a génmódosítás :-)))))

Csak ámulok és bámulok! Ezért kellett évtizedeken át tanulni, hogy rájöjjenek arra, a terméshozamok az időjárástól is függenek, nem csak Orbán elhatározásától. Rosszat sejtek: hamarosan leváltják az időjárást...

@rdos: Ezt nem tudtam. Köszi az infót. A hozzászólásodból egyszerű ártéri gazdálkodást olvastam ki. Ezért írtam, hogy annál azért fejlettebb kell.

@human: Andrásfalvy Bertalan által vagy harminc éve rekonstruált ártéri vagy fokgazdálkodás ennek a grandiózus rendszernek a török háborúk időszakában leromlott - elfajzott maradványa volt csupán. :-(

Az árokrendszer kiásásához nagyságrendileg és minimum 10 ezer embernek 100 évi munkájára volt szükség. Ez a sűrű árok-csatornarendszer a 900-as évek elején már működött! Nem kizárt korábbi, vagy jóval korábbi kezdete sem, ahogy a nyilván magyarul beszélő köznép is itt kellett hogy legyen már korábban is, igaz ez utóbbi észrevételem már a sajátom. Hiszen nekünk gyöttment szittyának kell lennünk, akik mindent a fejlett Eu-tól tanultak meg, hát ahogy a szeretetet, úgy a csatornázást, a halastavakat sem a papoktól tanultuk. Ja és nem voltunk mi nomádok, az adózó köznép biztosan nem.