A TÁRKI szerint 2015-től folyamatos erősödés figyelhető meg és ez nem állt le az utóbbi időben sem. Az ellenzéki pártok stagnálnak vagy gyengülnek.
A Fidesz-KDNP elmúlt bő két évét jellemző erősödése idén ősszel is folytatódott, míg az ellenzéki pártok népszerűsége lényegében stagnál – adta hírül októberi kutatásának eredményét a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt.
A TÁRKI legutóbbi, júliusi kutatása óta folytatódott a 2015 nyarától megfigyelhető trend, amely alapvetően a kormánypártok erősödésével és az ellenzéki pártok stagnálásával vagy enyhe gyengülésével jellemezhető.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A migrációs hullám két évvel ezelőtti csúcsához képest, a Fidesz-KDNP a teljes népességen belül összesen 17 százalékponttal, a pártválasztók körében pedig 20 százalékponttal növelte táborát 2015 júliusa és 2017 októbere között. A kormánypártok a bizonytalanokból építkeznek, nem a többiek szavazóit csábítják el, hiszen az összes párt népszerűsége lényegében változatlan vagy csak kismértékű gyengülésük figyelhető meg.
A Fidesz-KDNP tábora a júliusi 35 százalék után 39 százalékra, a pártválasztók körében pedig 55 százalékról 59 százalékra nőtt. A továbbra is második Jobbik népszerűsége júliusban 11, októberben pedig 10 százalék volt, míg a pártválasztók körében 17 százalék után 15 százalékon áll. Hasonlóan változatlan a harmadik MSZP támogatottsága is, a teljes népesség körében a nyári 7 százalék után ősszel 8 százalékon, a pártválasztók körében pedig 11 százalék után 12 százalékon állnak a szocialisták.
A többi ellenzéki párt esetében is ugyanez a mozdulatlanság jellemezte az elmúlt negyedévet: a Demokratikus Koalíció a teljes népesség körében júliusban és októberben egyaránt 3 százalékot, a pártválasztók körében pedig mindkét hónapban 5 százalékot ért el. Az LMP a teljes népességen belül 2 százalék után jelenleg 3 százalékon áll, a pártválasztók körében pedig 3 százalék után 4 százalékon. Az Együtt mindkét hónapban 1 százalékot ért el a teljes népesség és a pártválasztók körében egyaránt, a PM tábora pedig továbbra sem éri el az 1 százalékot a teljes népességben belül, a pártválasztók között pedig a júliusi 1 százalék alá süllyedt októberre. A Momentum szavazótábora a teljes népességen belül 2 százalékról 1 százalékra, a pártválasztók körében pedig 3 százalékról 2 százalékra változott.
Az elmúlt negyedévben a pártot nem választók aránya sem változott érdemben: júliusban és októberben is egyaránt a választók bő harmada, 36 illetve 34 százaléka nem tudott választani a jelenlegi pártkínálatból vagy nem nevezte meg választott pártját.
Nyitókép: Miniszterelnöki sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Márpedig ő azért mégiscsak volt valaki. Talán nem annyi, mint a Mi Házi Istenünk, de azért jegyezték a piacon.
Tárki, Nézőpont Intézet? Hallok némi gúnykacajt és a kassza csörgését.