Kihaló félben vannak a falvak

Eltűntek a mindennapi problémák, már nem az a fontos, hogy van a munkahely vagy nincs, sem az, hogy tudunk-e ételt biztosítani a család asztalára minden hónapban. Többé nem ezek a legfontosabb problémák, helyüket átvette az idegenektől való rettegés. Az eddig soha nem látott, erőszakoló migránsoktól való félelem. Mindenhol őket vizionáljuk és azt, hogy az életünkre törve elveszik munkánkat, miközben azt már nem vesszük észre, ami az országban történik. Megfeledkezünk arról, hogy gyermekeinket fosztják meg jövőjüktől. Elfelejtjük azt, hogy a kilátástalanság elől százezrek menekültek külföldre, olyan fiatalok, akik az ország jövőjét jelentik. Ők nem a migránsoktól rettegnek, ők a kilátástalanságtól, a jövőnélküliségtől félnek. Attól, hogy egy szép napon az utcán találják magukat, munka és lakhatás nélkül. A falvak ás városok lakói, a saját honfitársaikat üldözték el. Nem idegenek voltak ők, mégis azzá váltak.