Orbán: "a Jóisten kezébe kell tennem magamat"

Elsősorban az iszlamizációtól félti Európát.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

A legborzalmasabb rémálmainkban sem gondoltuk volna, hogy huszonkilenc évvel azután, hogy a láncra vert nemzetek felszabadultak és a kontinens újra egyesült,

Európa újra birodalomépítő célkitűzéseknek lesz kitéve, amelyek már nem kívülről, hanem saját belsejéből fakadnak

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök abban a beszélgetésben, amelyet Philippe de Villiers francia politikus és esszéista a minap megjelent könyvében ismertetett.

Philippe de Villiers, aki a nyolcvanas években a Chirac-kormány kulturális államtitkára volt, majd európai parlamenti képviselő, később pedig a szuverenista Mozgalom Franciaországért párt alapítója és köztársasági elnökjelöltje, a héten publikálta "Meghúztam a hazugság szálát, és minden jött vele" című kötetét, melynek egyik fejezetében tavaly decemberi budapesti látogatásáról, és a magyar kormányfővel készített interjújáról ír.

A Magyarország ellen indított brüsszeli eljárásokról és a személyét ért politikai támadásokról Orbán Viktor azt mondta:

"a brüsszeli perektől nem félek, (.) nagyanyám arra tanított, hogy a megpróbáltatásban legyek alázatos. Mindezt el kell viselnem. Nincs más, mint hogy a Jóisten kezébe kell tennem magamat."

Úgy folytatta: "ami ellenfeleinket leginkább lesújtja, az, hogy alkotmányunkba beírtuk: Magyarországnak keresztény gyökerei vannak; a multikulturalizmusnak nincs helye nálunk; egy gyermeknek joga van, hogy apával és anyával rendelkezzen, továbbá, hogy népünknek joga van megvédeni határait, melyek egyébként az Európai Unió határai is".

A magyar népnek régi hagyományai vannak a "korlátozott szuverenitással" szembeni ellenállásban – folytatta –, először ott voltak a Német-Római Birodalom uralkodói, aztán a hatalmas mongol birodalom kánjai, utánuk az Oszmán Birodalom szultánjai, aztán pedig a szovjet elvtársak és harckocsijaik. Mind Magyarország végét kívánták. A magyarok viszont megmaradtak ebben a vég nélküli germán és szláv tengerben. Ez egy rejtély – mondta a miniszterelnök.

A kérdésre, hogy nem tart-e napjainkban a feloldódás veszélyétől, Orbán Viktor úgy válaszolt: inkább az Unió széttagolódásának a veszélyét látja.

Jelen van egy Európát két részre osztó vonal veszélye, ahol az egyik rész iszlamizálódik, a másik pedig nem akar iszlamizálódni.

"Ha békén hagynak bennünket, és nem kényszerítenek ránk iszlamizációt, akkor Európa tovább tudna élni, mint a szabad nemzetek klubja. De ha arra kényszerítenek, hogy elfogadjuk az ENSZ migrációs paktumát vagy az Európai Bizottság döntéseit, hogy így hozzáillesszenek bennünket a maguk nyugati megengedő politikájához, úgy a felbomlás nem kizárt"

- magyarázta.

"Az a vád, hogy nem vagyunk teljesen európaiak, számunkra egy durva vicc. Egy fél évszázad szovjet megszállás és kommunista elnyomás után, amikor visszaszereztük szabadságunkat, amikor a Nyugat kitárta felénk a karjait, mi azt hittük, hogy visszatértünk saját magunkhoz. Hiszen Magyarország Európához tartozik ezer éve.

Mi Európa vagyunk. Mi mindig európaiak maradtunk, akkor is, amikor Jaltában eladtak, vagy amikor 1956-ban cserbenhagytak bennünket. A szovjetek távozása után azt hittük, visszaszerezhetjük helyünket Európában, a szabad nemzeteknek ebben a családjában, ami a keresztény kultúrán, a nemzeti öntudaton és az emberi méltóság alappillérein nyugszik. Még a legborzalmasabb rémálmainkban sem gondoltuk volna, hogy huszonkilenc évvel azután, hogy a láncra vert nemzetek felszabadultak és az európai kontinens újra egyesült, Európa újra birodalomépítő célkitűzéseknek lesz kitéve, amelyek már nem kívülről, hanem saját belsejéből fakadnak"

- hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: Európa nem egy olvasztótégely, hanem a nemzetek hazája.