Fideszes államtitkár: Nemzeteket lerombolni vágyó eszme hatja át Európát és a fejlett Nyugatot

A mai korban a nemzeteket lerombolni és felülmúlni vágyó eszme hatja át Európát, s talán az egész fejlett Nyugatot – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Mágocson.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára sajtótájékoztatót tart a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. épületében 2023. április 11-én. MTI/Soós Lajos

Potápi Árpád János az észak-baranyai kisvárosban a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen közölte: a korabeli félreértelmezett nacionalizmus és a Kárpát-medence történelmétől teljesen idegen egységes nemzetállam gondolata vezetett a felvidéki magyarok kitelepítéséhez.

Hangsúlyozta: ha a felvidékiek kitelepítésére, a bukovinai vagy erdélyi székelyek anyaországba telepítésére, a németek elűzetésére a leszármazottak nem emlékeznek, az akkor történteket nem ismertetik meg gyermekeikkel, unokáikkal, a történelmi események megismétlődhetnek.

Azt mondta,

a mi felelősségünk, hogy mindig figyelmeztessünk; a tőlünk telhető legtöbbet tegyük meg annak érdekében, hogy ne érjék hasonló történelmi megrázkódtatások nemzetünket, a velünk együtt élő nemzettársainkat.

Az államtitkár felidézte: 1947-ben április 12-én indultak meg a Felvidékről azok a vagonok, amelyek a kitelepítésre ítélt családokat szállították az anyaországba. Úgy folytatta, az úgynevezett lakosságcsere-egyezménynél Magyarországnak nem volt választása, mert egy történelmi folyamat részeként eldöntetett, hogy a magyarokat ki kell telepíteni a Felvidékről.

A nagyhatalmak jóváhagyásával és akaratából megtörtént ki- és betelepítések miatt Közép-Európában 15-20 millió ember kényszerült költözni, mivel úgy határoztak, hogy "kisebb nemzetállamokat hoznak létre a korábbi nagy birodalmakból" – mondta Potápi Árpád János.

Nem jöhettek létre ezek az új nemzetállamok – tette hozzá –, hiszen mindegyik országban jelentős számú kisebbség élt, és már a második világháborúban megkezdődött a lakosság egy részének elhurcolása, majd a kiűzetésekkel, kitelepítésekkel, lakosságcserékkel folytatódtak az emberi tragédiák.

Mint mondta, 1947 és 1949 között százezer magyart telepítettek ki Csehszlovákiából, és sokan jóval nehezebb körülmények közé kerültek.

Tolna és Baranya vármegye településeinek nagy részére kerültek a kitelepítések után felvidéki magyar emberek, csak Mágocsra 189 család érkezett – ismertette.

Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője beszédében azt emelte ki, hogy Mágocs a vármegye egyik olyan települése, ahol az elhurcolt németek és a kitelepített magyarok emléke előtt tisztelegve egyaránt emlékművet emeltek

Mindkét közösség az akkori hazájában feleslegesnek bizonyult, tagjai jogfosztás alá kerültek és kidobták őket az országaikból (.), éppen ezért fontos, hogy mindig emlékezzünk, s ne engedjük bekövetkezni azt, amit az akkori magyar és német közösségek megéltek

- mondta a képviselő.

A mágocsi, dombóvári és kaposszekcsői önkormányzat közös szerdai megemlékezésén a megemlékező beszédek előtt koszorúkat helyeztek el a mágocsi kitelepítettek emlékművénél és a Felvidéki magyarok a Völgységben címmel kiállítást is nyitottak a helyi művelődési házban.