A testület indoklása szerint a világhírű énekes – aki az első zenész az irodalmi Nobel-díj kitüntetettjeinek sorában – új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset.
A díjazott 8 millió svéd koronával (257 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
A bejelentést követően adott interjújában Sara Danius, az akadémia főtitkára nagy költőnek, az angol nyelvű költői tradíció kiemelkedő képviselőjének nevezte Bob Dylant, aki már 54 éve alkot, folyamatosan megújítva magát, új identitást teremtve.
Arra a felvetésre, hogy Bob Dylan nem írt regényeket vagy hagyományos értelemben vett verseket, és így kitüntetése az akadémia horizontjának kiszélesedését jelzi, Sara Danius úgy válaszolt: bár így tűnhet, valójában nincs erről szó. Ha visszatekintünk a régmúltba, ott volt Homérosz vagy Szapphó, aki előadásra – gyakran hangszerekkel kísért előadásra – szánt költői szövegeket írt. Ugyanez a helyzet Bob Dylannel – mutatott rá az akadémia főtitkára, hozzátéve, hogy ahogy ma is olvassuk Homéroszt és Szapphót, és élvezzük műveiket, Bob Dylan is ugyanúgy olvasható, és olvasni is kell.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol, éri-e majd kritika az akadémia döntését, Sara Danius annyit mondott: "remélem, nem".
Bob Dylant már évek óta emlegették az irodalmi Nobel-díj várományosai között, a legnagyobb brit fogadóiroda, a Ladbrokes listáján idén is a legesélyesebb 15-ben szerepelt, de kevés szakértő volt, aki feltételezte, hogy a Svéd Akadémia kiterjeszti díját a könnyűzene műfajára. A bejelentést, hogy az amerikai zenésznek ítélték az elismerést, hatalmas taps fogadta a helyszínen.
Bob Dylané az első amerikai irodalmi Nobel-díj 1993 óta, amikor Toni Morrisont ismerték el a legnagyobb irodalmi kitüntetéssel. Az amerikai írók közül elsőként Sinclair Lewis kapott irodalmi Nobel-díjat 1930-ban, és eddig összesen tizenkét amerikai szerzőnek ítélték oda az elismerést, köztük olyan világhírű íróknak, mint William Faulkner, John Steinbeck vagy Ernest Hemingway.
15 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Minden külön értesítés helyett: Nagyon örülök Bob Dylan Nobel-díjának.
A Like a Rolling Stone című 1965-ös dalának első szövegváltozata hat oldal hosszú volt, a Columbia kiadó ki sem akarta adni, túl irodalminak találták. Aztán a Rolling Stone magazin által 2010-ben összeállított „Minden idők 500 legnagyobb dalszövege” listán az első helyen szerepelt. Költészet a javából. Vagy a Hurricane, ami egy ártatlanul elítélt fekete bokszolóról szóló, klasszikus ballada, csak van hozzá zene is. Költészet: mi lenne más? Allen Ginsberg költészetéről irodalomtudományos kötetek tucatjai szólnak. Ha az övé költészet - persze hogy az -, akkor Dylané csak azért nem számított eddig annak, mert ő el is énekli, amit írt?
És van néhány milliárd ember, aki nem tudja, vagy eddig nem tudta, hogy amikor megérinti valami egy jó dalszövegben, akkor költészettel találkozott. Poetry for the ear - írja a Washnigton Post. Végre.
Amúgy van neki Nobelje, Oscarja, Emmije, Pulitzerje, csak éppen énekelni nem tud. A nevét is Dylan Thomas után választotta. Még szép, hogy költő."
Azt hittem, a snóbli díj a világ egészének tett dolgokért, alkotásokért, művekért jár?!?!?!
Tehát felesleges olvasni, elég ha zenét hallgatok, mert abban benne van minden, ami irodalom!!!
A snóbli bizottság most bizonyította, ami már évek óta nyilvánvaló, hogy nem az azt ténylegesen kiérdemlők kapják, hanem egyes politikai irányzatok, dogmák szócsövei, ...
Megbolondult, feje tetejére állt a világ.
Itt már tényleg a rossz a jó, a deviáns a megszokott, a gonosz a nemes, a
War is Peace
Ignorance is Strength
Freedom is Slavery
Nem lennék a stockholmi bizottság egyetlen tagja helyében sem.
Mi folyhat a kulisszák mögött...
Nem ünneprontás miatt, de a legfelforgatóbb benne, hogy Dylan egy mániákus hazudozó volt. Végeláthatatlanul tudta mesélni a kitalált történeteket. Innen a jó szókincse is, ami kirítt a sok buta amerikaié közül.
Új hozzászólás