Nem léphetnek előre azok az országok, amelyekben a vezetés nem veszi figyelembe az emberek jogos dühét – mondta a sárgamellényes tüntetések kapcsán Emmanuel Macron francia államfő a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson.
Az elnök leszögezte, hogy bár hisz az európai projektben, soha nem helyezné azt az állampolgárok jogos sérelmei elé.
Fotó: Facebook/Emmanuel Macron
"Egyetlen ország sem léphet előre, ha nem veszi figyelembe az emberek jogos dühét. Napjainkban ez a harag Európában mindenhol kifejezésre jutott" – fogalmazott.
Macron elmondta, hogy a csúcsértekezleten röviden érinteni fogják a sárgamellényes tüntetők lecsillapítása céljából bejelentett új, véleménye szerint "legitim és fontos" intézkedéseket is.
Hozzátette, fel fogja rá hívni kollégái figyelmét, hogy ezen lépések nem ássák alá a költségvetés stabilitását és a reformprogramot.
A francia államfő beszélt a kedd esti strasbourgi lövöldözésről is, és rámutatott, hogy a támadók Franciaországgal együtt Európát is célba vették.
Az uniós vezetők találkozójának kezdetén egyperces néma csenddel emlékeztek a strasbourgi áldozatokra.
Emmanuel Macron hétfőn bejelentette, hogy egyebek mellett megemelik a minimálbért, járulékmentessé teszik a kétezer eurónál alacsonyabb nyugdíjakat, illetve adó- és járulékmentessé teszik a túlórapénzeket.
Becslések szerint ezen intézkedések mintegy 8-10 milliárd euróba kerülhetnek, és így a francia államháztartás hiány túllépheti jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékánál meghúzott uniós plafont.
(MTI)
8 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A felháborodott képviselők …a király ellenséges szándékának tulajdonították, és nem akartak vele szemben meghátrálni, ezért a korelnök javaslatára átvonultak a közeli labdaházba, hogy ott ülésezzenek. Itt az összegyűlt 575 küldött esküvel fogadta meg, hogy – minden akadály dacára – a Nemzetgyűlést feloszlathatatlannak tekinti mindaddig, míg új alkotmányt nem teremt Franciaország számára. E szimbolikus lépéssel a Nemzetgyűlés voltaképpen kinyilvánította szuverenitását XVI. Lajossal szemben. A ”labdaházi eskü” után a Nemzetgyűlés sokkal egységesebben és határozottabban lépett fel a királlyal szemben. A június 23-án tartott ülésen elutasították Lajos személyesen előadott reformtervezetét – ahol az uralkodó elfogadta volna a gyűlés adó- és kölcsönmegszavazási jogát -, de a többi radikális követelést nem.
Nyílt politikai harc kezdődött, Lajos végül beleegyezett az ülésszak folytatásába, de közben seregeket mozgósított Versailles körül. A sokkal nagyobb konfliktus nem sokáig váratott magára. A konfliktus kirobbanása és a fegyveres harc július 14-én, a Bastille megrohamozásával kezdődött, a francia forradalom alapjaiban rengette meg egész Európát.
Az ismert történelmi anekdota szerint XVI. Lajos, hírt kapva a Bastille bevételéről, megkérdezte: C'est une révolte?
Egy bukott,lejárt-lemezes, pitiáner iszákos, senkiházi vagy ?? érted ? Derékig már a kukába-mit is nyöszörögsz? De nálstok a matatós kukás görény meg rég beépült a rokonságba?
vagy TÉGED, már az is nemzett ? Mert TE egy rettenet egy büdös állat VAGY ám ? Csíkos koma, a kopott bundájú ? azt tudod, ugye ? A tapló viselkedéseden meg igen jól látszik,hogy a Surmó Klón gyáros, a le Herélt jegyzett ? Hord el magad, de gyorsan! Te degenera gumbolett .. Ez itt, nem szexlap!!!
VAlahogy így kellene nálunk is...
Becslések szerint ezen intézkedések mintegy 8-10 milliárd euróba kerülhetnek, és így a francia államháztartás hiány túllépheti jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékánál meghúzott uniós plafont.
Nem lépnék túl a költségvetést ha a bevételt a francia állampolgárokra költené nem a migránsokra.
Új hozzászólás