Orbán: Európa válságban, csak magunkra számíthatunk

A magyar tudomány eredményeit méltatta, a kutatók itthon maradását szorgalmazta és akadémiai kutatóközponti beruházásokról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 184. közgyűlésének ünnepi ülésén, Budapesten.

Az EU költi el a világ szociális kiadásainak 50 százalékot, az éves adósságtörlesztése 2000 milliárd euró megy, s a demográfiai folyamatok sem biztatóak - ez a közösség, ahova mi magyarok is tartozunk. Nagy változások előtt állunk: Európa nem maradhat úgy ahogy van, és többet nem lehet olyan, amilyen a válság előtt volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésén.

Az egész világ elismeréssel adózik a magyar észjárás és leleményesség újabb és újabb példái előtt - mondta beszédében a kormányfő, aki szerint Magyarország akkor érhet el sikereket a legjobb tudósokért folyó versenyben, ha "képesek vagyunk az ország szürkeállományát itthon tartani". Ezért a kabinet elkötelezett az iránt, hogy "a legjobb magyar koponyák" magyar földön boldoguljanak. Egyúttal üdvözölte az akadémia elnöke által elindított, nemzetgazdasági szempontból is felbecsülhetetlen eredményekkel kecsegtető Lendület-programot, amelynek egyik fő célja a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítása.

Hangsúlyozta, hogy a nyugvópontot nem ismerő tudósok bátorsága és merészsége hajtja előre a világ kerekét, és ilyen emberekre régen volt akkora szükség, mint éppen mostanság, a magyarok azonban ezen a területen ma sem állnak rosszul.

Emlékeztetett Szemerédi Endre Abel-díjára, Lovász László Kiotó-díjára, az Erdős-iskola továbbélésére, valamint Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter Agy-díjára. Úgy vélte, ezek mind arról tanúskodnak, hogy a magyar tudomány szelleme és géniusza él.

A miniszterelnök szavai szerint a magyarokat az a vágy tüzeli, hogy megtalálják helyüket a világban, hogy a magyar nemzet újra az őt megillető polcra kerüljön. "Magunknak kell megtalálnunk a saját helyünket a világban. Ezt ajándékként nem kaphatjuk meg. (...) Kizárólag rajtunk múlik, sikeresek leszünk-e vagy leszakadunk a nemzetek versenyében" - emelte ki.



Orbán Viktor ezzel kapcsolatban több akadémiai kutatóközponti beruházásról is szólt, közölve, hogy a kormányzat hiánytalanul megteremti az MTA munkájának feltételeit. Ismertette a Wigner kutatóközpontot érintő 8,5 milliárd forintos beruházást - amellyel létrejön a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata - és a 9,5 milliárd forintos természettudományi kutatóközponti fejlesztését, amelyre korábban kölcsönt vett fel az MTA, de megállapodtak Pálinkás József akadémiai elnökkel, hogy ezt vissza nem térítendő támogatássá alakítják át. Emellett megegyeztek abban is, hogy 8 milliárd forintból létrejön a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont. Ha ezt is sikerül megvalósítani, kijelenthető: 21. századi infrastruktúrája lesz az MTA-nak - mondta a miniszterelnök.

"Tegyük Magyarországot a tudás földjévé! Meggyőződésem, ha Magyarország nem válik a tudás földjévé (...), akkor mi, magyarok nem fogunk nyerni" - fogalmazott beszéde végén Orbán Viktor, aki ennek jegyében azt kérte az Akadémiától: "mozdítsuk előre együtt a magyarok ügyét", hogy az ország győztesen kerülhessen ki a válságból.