Horn Gyula visszafordíthatatlan tette

A fő hangsúlyt a vasfüggöny megnyitására helyezve, nekrológban emlékezett meg a néhai magyar miniszterelnökről és külügyminiszterről pénteken a New York Times. Horn 1989-ben szó szerint lyukat vágott a vasfüggönyön, elősegítve annak a több hónapos viharos változásnak az elindulását, amelyben Kelet-Európában a kommunista kormányok egymás után buktak meg - írta Douglas Martin. A szerző emlékeztetett rá, hogy a vasfüggöny elbontása már két hónappal korábban megkezdődött, de az 1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszter részvételével, több tucat fotós jelenlétében megrendezett „mutatvánnyal” az volt Horn célja, hogy "visszafordíthatatlan helyzetet" teremtsen. Két hónappal később áttörték a berlini falat, a kommunista diktatúrák megbuktak, és Horn 1990-ben „az európai egység egyik alapkövének lerakásáért megkapta” a nemzetközi Károly-díjat. A nekrológ kitért rá, hogy Horn, akinek apját a nácik, bátyját pedig az 1956-os felkelők ölték meg, keményvonalas kommunistaként tagja volt...