A Fidesz EP-képviselője a holokauszt túlélőjeként írt levelet a Sargentini-jelentésről

Schöpflin füléből-orrából kilógó szőrcsimbókok, a lenőtt haj, a brezsnyevi szemöldök látványa súlyos igénytelenségről árulkodik és kötve hiszem, hogy anyagi okai vannak a dolognak. Magam sem vagyok híve annak, hogy bárki külseje téma legyen, de ez nem is az adottságokról szól, hanem arról, hogy van bizonyos minimum elvárás, aminek általában illik megfelelni, egy közszereplőnek pedig egyenesen kötelező. Legalább ami a külső megjelenést illeti. Az igazán nagy baj az, amikor a külső igénytelenséghez belső igénytelenség társul és erről hosszas interjú keretében értesülhetünk. Schöpflin Györgyről például kiderült, hogy nem néz focit (holott ez kit érdekel), de Franciaország bevándorló ország. Sőt, azt is megtudhattuk, hogy az interjú alanya brit állampolgár ugyan, de soha nem fogadta be a szigetország és senki mást se fogadnak be, pláne, ha az Európából érkezik. A demokrácia csak értelmezés kérdése, egyenlőség pedig sehol nincs, mert mindenhol vannak különbségek. Aha. Én speciel azt gondolom, a demokráciát nem célszerű összekeverni az elképzelt, de soha meg nem valósult kommunizmussal. Schöpflinnel '89 tavaszán a BBC-nek volt egy három részes műsora (3*10 perc) az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről. Előre be volt jelentve nagyon vártam, egy Londonban élő magyar történészprofesszor mondta véleményét. Megdöbbentő volt. Lényegében ugyanazt mondta, mint a kádárista Berecz János: a Ceausescu rezsim nem magyarellenes, hanem általában emberellenes.