Mi a kiemelt nemzeti burzsoázia legnagyob baja?

Téves felfogás, hogy aki kormányon van, az azt csinál, amit csak akar, mert őt megválasztotta akárhány ember. Nem csinál azt, amit csak akar. Sem kétharmaddal, sem ötharmaddal, sem semennyivel. Akinek megfelel az, hogy hazai munkahelyek helyett összeszerelőüzemek nőnek ki a földből, az majd ne csodálkozzon, ha bármilyen piaci hatás következtében ezek az üzemek szedik a sátorfájukat, mert máshol jobban megéri dolgoztatniuk, a csodálkozó illető pedig itt marad megélhetés nélkül. Aki tapsikol annak, hogy focistadionok épülnek minden tyúkszaros faluba, az ne kérje ki magának, ha a fejére szakad a kórterem plafonja. Aki örvendezik a nemzeti tantervnek, a lebutított oktatásnak, a kötelező hittannak, az ne hőbörögjön, ha az ő gyerekét sem fogják felvenni. Nem az egyetemre, a gimnáziumba sem. Aki szerint rendben van a számolatlanul ellopott, baromságokra elszórt, külföldre hurcolt, egyházi kézre játszott, külhoni szavazatokra költött milliárdok sokasága, az ne lepődjön meg túlságosan akkor, ha egyszer csak nem hozza a nyugdíjat a postás. Aki szerint egy tetszőleges kormány azt tesz, amit csak akar, tilos megkérdőjelezni, nem lehet számonkérni, nem lehet ellene fellépni, kizárólag a választás napján, az vagy idióta barom, vagy hazaáruló. Vagy a kettő együtt.