Az ügyészség indítványára a bíróság visszaadja a 200 millió forintos óvadékot a Fenyő-ügyben felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamásnak.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A Fővárosi Törvényszék csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: 2018. július 23-i végzésében 200 millió forint óvadék ellenében enyhébb kényszerintézkedést rendelt el Gy. T.-vel szemben, akit az ügyészség azzal gyanúsít, hogy felbujtóként felelős Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt meggyilkolásáért. "Az óvadékot a terhelt befizette, az enyhébb kényszerintézkedések rendelkezéseit ezidáig folyamatosan betartotta" – tették hozzá.
Mivel az elrendelt kényszerintézkedés hatálya 2018. november 11-én lejárt, a bíróság az ügyészség indítványára visszafizeti a letett óvadékot. Jelezték:
az új büntetőeljárási törvény szerint az óvadék összegét az óvadék letevőjének vissza kell adni, ha a terhelttel szemben alkalmazott, személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszűnt vagy megszüntették.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 2018 áprilisában tette közzé, hogy 2017. október 31. óta ismét nyomoznak a Fenyő János ellen 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében. Egy héttel később azt közölték, hogy az ügyben Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnököt és médiavállalkozót az NNI munkatársai Budapesten elfogták, majd előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.
Az NNI az ugyanebben az ügyben 2018. március 22-én gyanúsítottként kihallgatott Portik Tamást is emberölésre felbujtással gyanúsította.
Gyárfás Tamás – aki ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés gyanúja miatt folyt nyomozás -
tagadta a terhére rótt bűncselekményt.
A négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő János médiavállalkozó sérelmére elkövetett gyilkosság ügyében Jozef Rohácot tettesként életfogytiglanra ítélték, azzal, hogy leghamarabb 30 év múlva vizsgálható a 62 éves férfi feltételes szabadlábra bocsátásának lehetősége. Az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság ügyében felbujtóként súlyos büntetést kapott Portik Tamás, az 51 éves férfinek még legalább 10 év van hátra jogerős szabadságvesztéséből.
Az ORFK idén június 28-án azt közölte: a rendőrség lezárta a Fenyő-gyilkosság ügyének vizsgálatát. Azt írták: a megalapozott gyanú szerint Gy. Tamás megbízásából P. Tamás szervezte meg, illetve adott utasítást Fenyő János megölésére, amelyet Jozef R. hajtott végre.
Az ügyészség július 15-én közölte: perújítást javasolnak a Fenyő-gyilkosság ügyében P. Tamással kapcsolatban. A főügyészség közleménye kitért arra is, hogy mindez nem érinti a Gy. Tamás elleni büntetőeljárást, a vele szembeni érdemi ügyészi döntés meghozatala ugyanis folyamatban van. Mivel pedig a gyanúsított a legenyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt többször járt külföldön, ahonnan mindig visszatért, a Fővárosi Főügyészség nem látta indokoltnak a kényszerintézkedés meghosszabbítását, továbbá intézkedett az óvadék visszaszolgáltatásáról is.
28 hozzászólásarrow_drop_down_circle
érdekes cikk.
Mindezt arra alapozzák, hogy:
Az ügyészség olyan vádirat alapján kér börtönt a férfira, amiből nem derül ki, hogy pontosan mit is követett el. Szerintük meg van nevezve egy Btk.-paragrafus, éppen csak az nincs körülírva, hogy mi az elkövetés helye, ideje, eszközei, módja, a bizonyítékok és a vád kapcsolata, és általában semmi, amit a törvényes vádhoz szükséges lenne részletesen bemutatni.
A TASZ szerint botrányos, hogy még le sem folytatták a bizonyítást, de az ügyészség már olyan alkut ajánlott az etikus hackernek, hogy ha beismeri bűnösségét, akkor csak 2 év felfüggesztett börtönt kap, ha azonban nem él ezzel az ajánlattal, akkor 5 év letöltendőt fognak kérni.
Az ügyész nem is titkolta, hogy a büntetőügy technikai hátteréhez nem ért. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint például olyat is mondott, hogy „nem vagyunk informatikusok, de a médiából tudjuk, hogy ha valaki számítástechnikai eszköz és internetkapcsolat birtokában megfelelő szaktudással rendelkezik, akkor ezeket a digitális lábnyomokat, amiket hagy, azokat el is tudja tüntetni”.
A fentiekre hivatkozva a vádlott előzetes letartóztatását kérték, de ezt a bíróság elutasította.
Az ügyészség ezután még súlyosbította a vádat, arra hivatkozva, hogy a bűncselekményt ún. „közérdekű üzem” megzavarásával követték el, így a vádlottat már 8 évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti.
Az ügyészség azt nem vizsgálta, hogy a Telekom figyelmeztetése a súlyos hibára közérdekű bejelentésnek minősül-e.
Az ügy most itt tart- és vesd össze az egészet a gyárfás üggyel:
"600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság első fokon azt az etikus hackert, aki 2017-ben tárt fel egy súlyos biztonsági rést a Telekom rendszerében. Az akkor programozóként tanuló férfi azonnal értesítette a céget, ahol még az is felmerült, hogy állás ajánlanak neki, így folytatta a sebezhetőségek keresését, de végül feljelentés lett a dologból. Az ügyészség 8 éves, letöltendő börtönbüntetést kért a férfira, mert szerintük veszélyes a társadalomra, illetve vádalkut is ajánlottak neki: 2 év börtönt 4 évre felfüggesztve, ha bűnösnek vallja magát. Ezt a hacker nem fogadta el, a tárgyalás végén pedig bűnösnek találták, de csak pénzbüntetésre ítélték. A férfit a Társaság a Szabadságjogokért képviselte a bíróságon."
Új hozzászólás