Várhatóan 40-50 százalékkal kevesebb alma terem idén az átlaghoz képest a tavaszi fagyok és az aszály miatt; a körtét még ennél is jobban is megviselte az időjárás, abból egy átlag évhez képest akár 50-60 százalékkal is kevesebbet szüretelhetnek a gazdák – derül ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) termésprognózisából.
A szervezetek csütörtöki közleménye szerint a kedvezőtlen időjárás miatt idén 300-350 ezer tonna lehet az almatermés, amely egy átlagos, évi 600 ezer tonnát kitevő termés 50-60 százalékának felel meg. Körtéből idén 13-16 ezer tonnára számítanak a szakemberek, ezen gyümölcsből egy átlagos évben 32 ezer tonnát szüretelnek.
(atv.hu)
Cikk- és címlapkép: pixabay.com
65 hozzászólásarrow_drop_down_circle
a huss olcso!
Már nem is bosszankodom azon, hogy mindez egy mezőgazdasági termelésre, gyümölcs-, zöldségtermesztésre kiemelkedően alkalmas országban történik. Csak sajnálom a földet, amely kiaknázatlanul, parlagon hever, vagy alibi gazdálkodás folyik rajta, vagy benövi a gaz. Tisztelet a kevés, egyre kevesebb kivételnek.
Gyermekoromban én jártam anyuval a piacra - imádtam a piac hangulatát, a nyüzsgést , a színeket, a kínálat gazdagságát -, télen, nyáron több kilónyi gyümölccsel tértünk haza, és boldogan cipekedtem, mert éreztem a számban az almák, a barackok, a szőlők ízét. Hányszor ettem a paradicsomot is csak úgy, magában, édes és lédús volt, de ez már csak emlék, a maiak a nyomukba nem érhetnek.
Visszagondolva, nem is voltunk betegesek.
Nyugodtan ettük mosatlanul, semmi bajunk nem volt. A lédús, ízletes paradicsom nekem is hiányzik, a mostani olyan, hogyha ledobom a földre, két métert pattan vissza.
Meg a kétforintos mézédes, hegyekben álló görögdinnye, a lédús paprika, a zöldségek, gyümölcsök természetes intenzív illata most is az orromban van.
Csuporból árulták a tejfölt, joghurtot. Sőt, a régi kanna tejből mi is tudtunk remek joghurtot csinálni. (Most nem lehet, mert ehetetlenné lesz.)
És mindez már hajnaltól, munkába menés előtt beszerezhető volt. Hogy a piaci kofák mikor keltek, mikor indultak útnak, nem tudom, de ott voltak. És remekül lehetett velük alkudozni, aki nem tudott, nem is becsülték sokra. :D
Kár, hogy mindez már csak emlék.
Forradalmasítanák a talaj nélküli zöldségtermesztést
www.agrarszektor.hu/noveny/forradalmasitanak-a-talaj-nelkuli-zoldsegtermesztest-nem-mindenki-lelkesedik-az-otletert.18857.html
@görbetükör:
Anyu szívesen küldött vásárolni, egyrészt, mert nekem az élményt jelentett, mindenütt beszélgettem, kérdezősködtem és tanultam, az illatok, amiket Te is említesz, már előre vetítették az aromákat - összefutott a számban a nyál :) -, másrészt, vigyáztam a pénzre, ugyanúgy körbejártam a piacot az árak összevetése végett mint ma, többször is a szükségesnél, csupán élvezetből. Nemcsak piacra mentem szívesen, hanem a 2 kg-os kenyérért is, aminek a sarkából egy kicsit kitörtem hazafelé, mentségemre szolgáljon, hogy muszáj volt, annyira finom a kenyér héja! :))
És tényleg, semmitől nem kaptunk fertőzést, pedig a kenyér sarkát sem frissen mosott kézzel tördeltem hazáig, és a gyümölcsnek is híja lett, mire megérkeztem. Más idők voltak, minden sokkal természetesebb - mi is.
Őszibarackból 3-mat, négyet mostam meg egyszerre, szűrővel, tálcával vonultam ki a balkonra, hogy ne fröcsköljem össze a lakást! :))
Dumcsiztunk a padon ülve, labdáztunk, ugróiskoláztunk, rablópandúrosat játszottunk, de a kedvencünk az Amerikából jöttem, mesterségem címere volt, délutánonként, esténként ezzel szórakoztattuk magunkat. Aztán jöttek az anyák vagy kiálltak az erkélyekre, és, mint a müezzin, haza szólítottak minket., :)
Télen koriztunk az udvaron, a házmester bácsi mindig felöntötte nekünk, és vigyázott a jégre is, ránk is - nem minden házmester volt olyan mint bizonyos házmesterek :) - , de az iskolaudvaron is száguldozhattunk, ha a kulcsos kori éppen nem esett le a lábunkról. Jó volt. :)
Nincs is jobb a gazdátlan kertek almáitól...
73 vagyok, boldog gyermekkorom volt.
Én anyák napján ritkítottam az utcára kihajló orgonabokrok virágait, aztán futottam, mint akit kergetnek. De csak egyszer fordult elő, úgy szégyelltem magam, hogy elvettem, ami nem az enyém. Töredelmesen be is vallottam otthon, hogy a virág nem a spórolt pénzemből került a vázába, az őszinteségemért "cserébe " nem kaptam fejmosást, értékelték, hogy milyen pocsékul érzem magam az "elkövetett cselekmény súlyától" :)
Mi sokat beszélgettünk, apával komoly, felnőtt témákról ( hogy említed édesanyád mosolyát, az én apukám szája körül is ott játszott egy apró kis mosoly - igen korán érdekelt a közélet, a társadalmi kérdések, és ezekről kivel polemizáljak kislányként, ha nem az apával? ) , anyával szójátékokat játszottunk, utcán, konyhában, bárhol és bármikor, ha anyus kapható volt rá, és állandóan tervezgettünk, nyáron a karácsonyt, télen a nyaralást. :)
Igenis jó gyereknek lenni, de még ennél is jobb megőrizni magunkban a gyermeki látást. Egészen el tudok gyengülni, amikor látom a kicsik tekintetét, amikor figyelnek valamit, ahogy felfedező útra indulnak. :)
m.blog.hu/mi/mierzsebetvarosunk/image/kepek/garay_piac1971.jpg
fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/03/baja-forte.jpg
regigyor.hu/wp-content/uploads/2017/02/Sz%C3%A9chenyi-t%C3%A9r-piac-1-1024x727.jpg
mult-kor.hu/image/gallery/746/.630x1260/5488.jpg?lavid=204758
Becsatangoltam vele egész Óbudát, a Szentendrei úttól a Bécsi útig, a gyönyörű Kórház utcától a még szebb San Marcoig. Ez inkább Nessynek lesz ismerős, csak annyira jó mesélni róla. :)
Alaposan körbejárjuk majd, bár, nem hiszem, hogy olyan ízűeket tudunk nevelgetni, mint amilyenek a sok évtizeddel ezelőttiek voltak. És nem csak paradicsomban gondolkodunk. Egyelőre a tervezés időszakát éljük. :)
Mi a Dunapartra jártunk le csapatban... reggel valaki hozott egy befőttes üveget és minden gyerek tett bele egy kis kanál zsirt... aztán mindenki "kizsebelte" az otthoni ruhákat 2,5 és 10 fillérest keresve... ebből annyi összegyült, hogy vettünk 1 kg paradicsomot, 1 kg paprikát (70-70 fillér volt kilója) és kenyeret... ezt ettük egész nap. Vittük a babáinkat, a nagyobb fiutestvérek vigyáztak ránk.
Eszembe jut, hogy anyukám egész szemű, nyers kávét vett. Otthon pörköltük, daráltuk.
Pont ilyenen pörköltük:
images1-hu-secure.gs-static.com/products/4096x4096/2019/05/14/bc450ea4fa81fda1c280145ac11729c8-ablakos-nyeles-kaveporkolo-retro-regi-konyhai-eszkoz.jpg
és ilyen volt pont a kávédarálónk:
encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn%3AANd9GcT-zB_1mUUszMltvfLKKnvUy7M6SB4evQACdw&usqp=CAU
A többivel elboldogulnak...
7.kerulet.ittlakunk.hu/files/ittlakunk/styles/large/public/upload/company/1256/garay_center3_1.jpg?itok=GG1JQXF5
lh3.googleusercontent.com/proxy/Tuw39XMORqNsCKF4TN1D8XxjreNWG-iSdyj8dVGLNBR1MSi6YYFxaCHOrikSxl0qfSMJtuw0fbzk5qX5cREMSDzArfR085c-
divany.hu/documents/images/gasztro/piac/2010_05_27_5garai.jpg
7.kerulet.ittlakunk.hu/files/ittlakunk/styles/large/public/upload/company/1256/garay_center5.jpg?itok=ZkYteGZx
Megvan, pink paradicsom. Állítólag nem savas, és már tavaly is kapható volt. Nyilván az ára miatt negligáltam.:)
Ennek az íze idézi leginkább a régiekét.
Ja: egy kép az óbudai piac egy bejárathoz közeli részével a hatvanas évekből
egykor.hu/images/2010/original/budapest-iii-kerulet-obudai-piac-_15.jpg
Itt forgolódni, nézelődni...! :))
Egy ilyet most is elfogadnék! Nagyon-nagyon tetszik. :)
Növényem sok van, de zöldséget még nem termesztettem. :)
Ez "bitang" jól néz ki! Olyan üdülő-fílingje van!
Húúúú, de sok lángost (tejföl és egyéb sz@rságok NÉLKÜL), melegkolbászt (tormával !!! és kenyérsarkával) és hasonló dolgot megettem és megvettem azokban a kis keskeny ""utcácskákban"", amik közvetlenül a térre nyíltak. Azok a kis boltocskák, amikben a csirkések, hentesek, gombások és hasonlók voltak. Középen a bejáró parasztasszonyok a krumplival, zöldséggel. És nyitott volt, nem ilyen Sing-Sing jellegű. Nekem a piac míg élek ""nyitott"" marad. Ez a piac már nem a mi piacunk.
De furcsa visszaemlékezni rá...
www.gardena.com/hu/elet-a-kertben/kerteszeti-magazin/neveljen-paradicsomot-sajat-paradicsommagrol/
1.20 volt a krémes---könnyű, habos, vaníliás. És a fagyi:: már akkor 10-12 féle és mind jellegzetesen olyan ízű, amilyen tábla volt előtte.
Amikor délutánra mentem a Hernád 3. suliba (akkor még 2 menetben volt tanítás), előtte az ebédpénz (amit a Nefelejcs-Baross tér sarki önkiszolgáló étteremre kaptam ((tudod:: alutálcás)) gyakran a Pálmainál landolt. Vagy a suli előtti kistrafikban. Olyan szines, likőrös cukorra. 20fillér/db.
De--- már nem is igaz, annyira régen volt...
Köszönöm! Könyvjelzőre tettem, egy pink paradicsommal próbát teszek.
Ha hazamentem a szüleimhez, és elmentem velük vagy nekik vásárolni, már engem sem dobott fel, hogy a piacon vagyok.
Igaz, az új óbudai piac a tiétekéhez képest olyan kis szegényes, semmitmondó. Még Tarlós idejében újították fel.
Amelyhez a jóízű emlékek fűznek, az az a piac, amelyről képet is linkeltem.
Az építkezés I. üteme (a Vihar utcai fele) 1985-ben lett kész, a II. üteme (az előbbi építmény udvarrészének fedése) 1993-ban, míg az utolsó, III. üteme (a Szél utca felőli rész) 1997-ben.
Új hozzászólás