Szijjártó helyettese nem tudja, hogy mikor jön vissza a szabadságáról a külügyminiszter és azt sem árulta el, hogy Magyarország terroristának tartja-e a tálibokat

A Külügyminisztérium azt sem árulja el, hogy pontosan hány magyar várja a hazajutást Afganisztánban.

Egyedül a tálibok jóindulatán múlik, hogy ki hagyhatja el az országot. Akik ellen 20 éve háborúzunk, azok jóindulatára vagyunk bízva. Őket kéri Amerika, hogy még ne lőjék szét a kabuli repteret

– ezzel kezdte az afganisztáni helyzet elemzését Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes.

A sajtótájékoztatón aztán gyorsan áttért a kinti magyarok ügyére. Ahogy megírtuk, szombat óta várakozik egy 26 fős magyar csapat a kabuli reptéren, de már arról is voltak hírek, hogy elhagyták az országot. 

Magyar elmondta, hogy a csoport nem a magyar kormány alkalmazásban van, de „az ő hazahozataluk is biztosított, ha minden simán megy, belátható időn belül itthon lesznek”. Hozzátette:

Ők először nem kérték a magyarok segítését, később a kormány felajánlotta. Hamarabb ki tudnak jönni más ország gépével, mintha megvárnák a magyar akciót.

Beszélt arról is, hogy megszervezés alatt van a többi magyar kihozatala is, de pontos számot nem mondott azzal kapcsolatban,hogy hány magyar van kint Kabulban. 

Senkit nem fogunk otthagyni

– jelentette ki Magyar, majd hozzátette, hogy önálló magyar mentési akció indul, de részleteket erről sem osztott meg.

Magyar Levente megemlítette azt is, hogy csak azoknak az afgánoknak és családtagjaiknak a kimenekítéséről lehet szó magyar részről, akik „a magyar katonák bajtársaiként” vettek részt a magyar misszió munkájában.

Magyar Levente arról is tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy Szijjártó Péter jelenleg szabadságon van, de azt nem tudja, hogy mettől meddig nem dolgozik a külügyminiszter.

Szijjártó Péter külügyminiszter a szabadságát tölti, onnan kíséri figyelemmel az eseményeket

– tájékoztatta az Indexet is Magyar Levente. Arra a felvetésre, hogy a miniszternek meg kellett volna szakítania szabadságát az afganisztáni események miatt, az államtitkár úgy reagált:

a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a honvédség uralja a helyzetet, ezért nem gondolja, hogy tárcavezetőnek vissza kellett volna térnie a szabadságáról.

Arról az Indexnek sem adott tájékoztatást, hogy a miniszter mikor veszi fel újra a munkát.

Az Index arra is kíváncsi lett volna, hogy a magyar kormány küld-e katonákat Afganisztánba. Korábban ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy magyar katonák támogatnák Afganisztán stabilitásának megőrzését egy Törökországgal és Pakisztánnal közös műveletben. Erre a kérdésünkre Magyar Levente azt a választ adta, hogy

műveleti okokból nem adhat tájékoztatást.

Magyar keményen bírálta az EU-t, amely szerinte nem lépett időben, nem jelezte a megoldási javaslatokat, ehelyett most csak közleményeket adnak ki, és sajnálkoznak, hogy veszélybe kerültek az emberi jogok.

Hát igen, veszélybe kerültek

– állapította meg Szijjártó Péter helyettese, aki megjegyezte azt is, hogy nem tudja, hogyan fogja ezt a presztízsveszteséget kiheverni a Nyugat.

Vannak akik terroristának tartják a tálibokat és vannak akik nem

– ez volt a válasz arra, hogy Magyarország terroristának tartja-e a tálibokat.

Mindeközben ahogy tegnap megírtuk, a radikális iszlamista tálibok az ország nagy részét, egyben Kabult is elfoglalták, ezért ezrek próbálnak elmenekülni a pániktól rettegve Afganisztánból. Már arról is jöttek hírek, hogy a fegyveresek elkezdték begyűjteni a 12 év körüli lányokat szexrabszolgának, a 12 és 45 év közötti hajadon nőket pedig hadi zsákmánynak tekintik. Kedden az országot uraló tálibok politikai vezetője és egyik alapítója, Baradar molla is megérkezett Kabulba. A tálibok pedig fontos sajtótájékoztatót tartottak kedden először azóta, hogy Kabult megszerezték. Ezt Zabihullah Mudzsahid, az iszlamista mozgalom szóvivője kezdte, aki elmondta,

ez egy büszke pillanat az egész nemzet számára, hisz 20 év után kiűzték a külföldieket

A nyugat fő aggodalma, hogy újra középkori körülmények közé kényszerítik-e a nőket. Erre a szóvivő enigmatikus választ adott:

Elkötelezettek vagyunk a nők jogai iránt a saría rendszere alatt [a Koránon alapuló muszlim jog]. Vállt vállnak vetve fognak velünk dolgozni. Biztosítani szeretnénk a nemzetközi közösséget, hogy nem lesz diszkrimináció.

Tehát a tálibok nem diszkriminálják majd a nőket, de a saría szerint kell élniük. Játék a szavakkal, de lényegen nem változtat.

Tálib fegyveresek járőröznek Kabulban 2021. augusztus 18-án. Három nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. Fotó: MTI/AP/Rahmat Gul

A talibán igyekszik egyfajta moderált arcát mutatni, amióta megindult a pár hete tartó előretörésük, és nyilvánvalóvá vált, hogy hamarosan átveszik Afganisztán irányítását. Ugyanakkor, ahogy a BBC riportja is bemutatta, nem is tagadják a sária törvényként hivatkozott, a sötét középkort idéző zagyvaságaikat.

Két évtizede nem voltak ilyen szigorú szabályai az életnek Afganisztánban:

a nők a tálibok uralma alatt nem dolgozhatnak, a lányok nem járhatnak iskolába, a nőknek el kell takarniuk arcukat és csak férfi rokon kíséretében hagyhatják el otthonukat. A zene a tévé és a filmek be vannak tiltva.

Érvelnek a kézlevágás mint jogos büntetés és a nők jogfosztása mellett is. Hétfőn – bár sokáig kedvesnek tűntek – a CNN tudósítóját egy ponton az utca szélére parancsolták a tálib harcosok, hiszen

ő nő.

Közben már Kabulban randalíroznak a tálib harcosok, és házról házra járnak, hogy összegyűjtsék a 12 évnél idősebb hajadon lányokat.

Forrás: 24.hu

Címlapkép: MTI/AP/Rahmat Gul