A rendvédelemben dolgozók átoltottsága nagyjából 70 százalékos, de az adminisztrációs területen dolgozóknál ez az arány magasabb azoknál, akik "élesben dolgoznak".
A rendvédelemben dolgozók átoltottsága nagyjából 70 százalékos a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldalának vezetője, Powell Pál szerint – írja a Népszava. A lapnak Powell azt is hozzátette, hogy az átoltottság magasabb arányú az adminisztrációs területen dolgozók körében, míg az "élesben dolgozók" körében ez alacsonyabb.
Fotó: Illusztráció/police.hu
A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, Bárdos Judit is hasonló számokra jutott, szerinte a nagyjából 36 ezres hivatásos rendvédelmi alkalmazott közül legalább 10 ezernek nincs oltása, még a 15 ezer rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó (úgynevezett riasz-os) és a Munka törvénykönyve szabályai alapján foglalkoztatott munkavállalók közül még legalább kétezren nem rendelkezhetnek a koronavírus elleni védőoltással.
A cikk szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) adatai alapján a munkatársak 30 százaléka oltatlan, ám a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszevezete (HTFSZ) szerint a hétezer vonulós tűzoltónál csak 60 százalékos az oltottság.
A Népszava szerint a rendőrök, katasztrófavédelmisek, büntetés-végrehajtásban dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban továbbra is sok kérdőjel van, és ezeket a november végén a Belügyminisztérium által összehívott BÉT sem oszlatta el, mert a munkavállalók egy sor kérdésre sem akkor, sem azóta nem kaptak választ a tárca részéről. A legégetőbb kérdés a cikk szerint jelenleg az, hogy azon rendvédelmi alkalmazottak közül, akik nem találkoznak közvetlenül ügyféllel, kiknek és mikor kell megkapnia az oltást ahhoz, hogy ne küldjék őket fizetés nélküli szabadságra.
"A kormányrendeletben foglalt január végi határidőtől eltérő megoldásokra a rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás megyei parancsnokainak november 30-ig kellett elkészíteniük a területükre vonatkozó javaslatokat. Ezeket az országos parancsnokok véleménye alapján vagy jóváhagyja Pintér Sándor, vagy nem, de azt nem tudni, hogy ez mikor történik meg. Erre vonatkozó kérdésünkre a tárca mindössze annyit közölt, hogy a miniszter betartja a jogszabályban rögzített határidőt, vagyis január 31. előtt elárulja a döntését"
- olvasható a cikkben.
Az érdekvédők szerint a megélhetési gondok miatt az érintettek egy része be fogja oltatni magát, de sokan még emiatt sem fogják beadatni a védőoltást. Emiatt az érdekvédők rugalmasabb elbírálást kértek, de állításuk szerint a belügyi tárca még azt sem hajlandó megfontolni, hogy legalább azok kapjanak haladékot, akik a "vírussal szembeni védettséget mutató antigéntesztet tudnak bemutatni."
A szakszervezetek oltáspártiak, ugyanakkor az oltásra kötelező "munkajogi pressziót nem tartják elfogadhatóank." Már csak azért sem, mert egyelőre nem tisztázott, hogy a fizetetlen szabadságra küldött oltatlan rendvédelmisek esetén ki fizeti az egészségügyi járulékukat, beleszámít-e a szolgálati idejükbe ez az időszak, garantálják-e a korábbi beosztásba visszakerülést, illetve hogy a kényszerszabadság ideje alatt folytathatnak-e más kereső tevékenységet. Az sem világos még, hogy az ilyen beoltatlan rendvédelmis dolgozó jogosult-e a nemrég a kormányfő által bejelentett "fegyverpénzre" (amely hathavi bérével megegyező jutalmat jelent).
A cikk szerint jelenleg az a legnagyobb kérdés, hogy mi lesz akkor, ha az eddig is meglévő létszámhiányhoz még hozzáadódik az oltatlan munkavállaók kiesése. A szakszervezetek úgy látják, ezt a hiányt már nem lehet túlórákkal pótolni.
Forrás: nepszava.hu
10 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás